Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - I. A Notitia keletkezéséről

Búdé egyik leszármazottja) hallgatott filozófiát, majd miután őt Jénába hívták, a filozófiára szántórákat jogi tanulmányokra fordította. A természetjogot Christian Thomasius tanította, a német felvilágosodás egyik jelentős alakja, aki a józan ész elveinek megfelelő filozófiai rendszert, illetve tudományfelfogást próbált meg kialakítani. A német természetjogi iskola hatását és ezáltal a modern állam- és társadalomelmélet ismeretét, magyarországi terjedését jelzi, hogy később Bél a pozsonyi iskolában - mint egyik levelében említi - magánóráin néhány nemesnek Pufendorf értekezését fejtegeti, hogy idejében bevezesse őket a természetjog és a népek jogának alapjaiba, mivel a magyar jog ismertetése - véleménye szerint - csak ezekre épülhet.

9 Halléban Bél természetesen alapos teológiai, valamint nyelvi, nyelvészeti ismereteket szerzett, a nevelés és oktatás új módszereit sajátította el. A Notitia szempontjából azonban földrajzi és történelmi tanulmányait kell kiemelnünk. Bél Francke földrajzi intézetében vált geográfia - írja Haan -, ahol a térképrajzolást elsajátíthatták a diákok. A földrajzot a történelemmel egybekapcsolva oktatták. Bél megismerhette a történelmi, földrajzi, közjogi és államtudományi ismereteket egy-egy államleírásban egyesítő német államismereti iskola eredményeit.

10 Bizonyára hatással volt rá e tekintetben tanára, Christoph Cellarius is, akinek az 1680-as évektől sorra jelentek meg az antik, illetve az újkori világot bemutató történelmi-földrajzi kompendumai. A történeti forráskutatás és forráskritika módszereibe Ludewig, a történelem professzora vezette be, aki a német történelmi múlt emlékeit tanulmányozta és annak számos forrását publikálta. Vajon milyen irányban bontakozhatott ki, milyen eredményt hozhatott Bél kiemelkedő tehetsége és alapos képzettsége a korabeli Magyarországon, ahol még folyt a Rákócziszabadságharc, és ahol az evangélikus egyház rózsahegyi zsinata 1707-ben elítélte a pietizmust és magyarországi terjesztőit? Bár 1709-ben, a kurucok Besztercebányáról történt kivonulása után ellenségei hamis feljelentése nagy veszélybe sodorta a Rákócziék mozgalmával különben valóban rokonszenvező Bélt, az evangélikus egyházat pedig hosszú időre megosztotta az ortodox-pietista ellentét, Bél Mátyás iskolai, illetve tudományos tevékenységével rövidesen tekintélyt vívott ki magának. A hallei egyetemről hazatérve, 1708. május 24-én érkezett meg Besztercebányára, ahol a gimnáziumban conrectorként (igazgatóhelyettes) alkalmazták Pilárik János mellett (akiről tudjuk, hogy 1700 körül már magyar történelmet is tanított), majd volt tanára halála után ő lett az iskola rectora. Bél működése idején az iskola virágzott; több rendkívüli tárgy tanítását vezette be, például földrajzot és történelmet is előadott. Nem csoda, hogy a besztercebányai egyház nem szívesen vált meg tőle (hiszen - mint írták - meggyőződhettek kivételes körültekintéséről, ismereteiről és tanultságáról), amikor Pozsonyba hívták meg, hogy újra helyreállítsa és felemelje az ottani lehanyatlott, az idők pusztításai által romba döntött iskolát.

11 9 Radvánszky Jánosnak. Pozsony, 1717. augusztus 8. (H.m) Az említett értekezés címe: De officio hominis et civis iuxta legem naturalem libri duo. 1673. 10 A német államismereti iskoláról és egyéb előzményekről: Horváth Róbert: A magyar leíró statisztikai irány fejlődése (in: A Népességtudományi Kutató Csoport közleményei. 5. sz. Bp. 1966.13-25.); Kápolnailván: Emlékezés Bél Mátyásra-Statisztikai Szemle. 1984.1009-1017.; Kosáry: i.m. 11A besztercebányai egyháznak Bél Mátyás részére kiállított bizonyítványa. Besztercebánya, 1714. április 11. (H.m) 46