Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - I. A Notitia keletkezéséről

akkor még alig-alig kezdődött meg az egyes tudományágak és értelmiségi foglalkozások szétválása, differenciálódása, Bél is igazi polihisztor volt, akinek sokoldalú és roppant szorgalmat igénylő munkássága bámulatra készteti az utókort: lelkész volt és pedagógus, tudós kutató és energikus tudomány szervező, számos teológiai és kegyességi mű írójafordítója, több tudományszak jeles művelője; nem egynek hazai földön ő rakta le alapjait. Bél főműve, "Az űj Magyarország történeti-földrajzi ismertetése"

3 (az eredeti latin cím után röviden: a Notitia) szintén a legsokrétűbb információkat igyekszik egybegyűjteni, jó néhány tudományág eredményeit felhasználva, összefoglalva. Csupán azt sajnálhatjuk, hogy a korabeli Magyarország minél teljesebb bemutatására vállalkozó hatalmas munkának csak első négy testes kötetét (az ötödiknek már csak töredékrészét) sikerült nyomtatásban megjelentetni. Pedig Bél országleírásának kéziratban maradt részei valóban a magyar történelem, földrajz, régiség és statisztika gazdag kincsét rejtik magukban, amint azt Schwartner Márton, a leíró statisztika neves művelője már a XVIII. század végén megállapította.

4 A Notitia magyarra fordítása és teljes kiadása mindmaig nem volt megoldható, lassanként azonban gyarapodik a publikált részletek száma, különösen az egyes megyeleírások kiadásával. Az utóbbiak sora most Békés vármegye több mint 260 éve kéziratban heverő leírásával bővül. Mielőtt vázlatosan ismertetnénk Bél Mátyás életútját és valamivel részletesebben a Notitia születésének körülményeit, a Békés megyei olvasó számára talán érdemes megemlíteni, hogy Bél részletes, napjainkig alapvetőnek számító életrajzának írója a békéscsabai evangélikus lelkész, a megye történetének jeles kutatójaként ismert Haan Lajos volt, aki 1878. november 11-én olvasta fel általános tetszést arató akadémiai székfoglalóját a nagynevű tudós elődről. Bél Mátyás 1684. március 24-én született a Garam-vidék egyik völgyében fekvő faluban, a Zólyom megyei Ocsován. Édesapjáról tudjuk, hogy foglalkozására nézve mészáros volt és bizonnyal szlovák származású. Egy XVIII. századi Bél-életrajz azt állítja, hogy a Funtik néven is emlegetett idősebb Bél a legtekintélyesebb ocsovai polgárok egyike volt.

5 Ez ugyan kérdéses, de az tény, hogy vállalni tudta a tehetséges fiú taníttatásával járó terheket; 1702 táján azonban már elhalálozott. Édesanyja, Cseszneky Erzsébet - mint neve alapján sejthető - a Veszprém melletti Csesznekről származott, magyar családból. (Bél iskolái sorában Veszprém is szerepel, ahol két évig tanult és nevelősködött.) Bél Mátyás később a magyart mondta anyanyelvének, bár németül, szlovákul és latinul is egyaránt kiválóan írt és beszélt. Ebben az időszakban, a polgári nacionalizmus kibontakozása előtt, a nemzetiséghez való kötődésnél sokkal fontosabb meghatározó tényező volt a vallási vagy a rendi hovatartozás. Bél és szülei evangélikus vallásúak voltak, ez pedig a Habsburg abszolutizmus rekatolizációs, ellenreformációs törekvései miatt egy az államhatalom által visszaszorítani kívánt, elnyomott, hátrányos helyzetű vallási kisebbséghez tartozást jelentett. A töröktől visszahódított országban már csak "kegyelemből", ideiglenesen megtűrt protestánsokat sújtó törvénycikkek és más korlátozó intézkedések az iskolaügy terén is bizonytalan, válságos állapotokat hoztak létre. Részben ezek az állapotok magyarázzák, 3 Notitia Hungáriáé novae historico geographica... I-IV. k. Bécs, 1735-1742. Az V. kötet néhány példányban, évszám nélkül jelent meg Mosón vármegye leírásával. 4 Statistik des Königreichs Ungern. Pest, 1798. 19. 5 Brücken i.m. 44