Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

DUSNOKI JÓZSEF–KERESKÉNYI MIKLÓS: BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG - I. A Notitia keletkezéséről

"...a köz ügyéről - nem az enyémről - van szó, támogatását a haza szeretete követeli meg."

1 BÉL MÁTYÁS KÉZIRATOS MEGYELEÍRÁSÁTÓL A MEGYETÖRTÉNETI KUTATÁS ELSŐ VIRÁGKORÁIG I. A Notitia keletkezéséről

2 Bél Mátyás a magyarországi tudományosság talán legkimagaslóbb alakja volt a XVIII. század első felében. Ismerte és elismerte az európai tudós világ, több német tudós társaság mellett a pétervári akadémia és az angliai Royal Society is tagjává fogadta. Itthon pedig elsőnek ő vetette fel egy hazai tudós társaság alapításának gondolatát. Mivel nálunk 1 Bél Mátyás levele Bohus Györgynek. Pozsony, 1720. február 8. Haan Lajos másolatai. (Lásd még a 2. jegyzetet!) 2Tanulmányunk első fejezetét ismeretterjesztő szándékkal írtuk, mivel Bél Mátyás munkássága nem tekinthető jelentőségéhez mérten ismertnek. Haan Lajos érdeme és a szerencséé, hogy a szándékoltnál valamelyest többet tudunk nyújtani. A Békés Megyei Könyvtár kézirattárában ugyanis megtaláltuk a Bél-életrajz írásához Haan által összegyűjtött forrásmunkák egy részét (RK 16 jelzetű kötet), így Haan Bélről írt életrajzát összevethettük e forrásokkal. Az utóbbiak között szerepel Bél egyik részletes, még életében íródott életrajza (egyes adatai Bél közvetlen környezetéből vagy tőle magától származhatnak), amely Johann Jakob Brucker német tudományés filozófiatörténész tudóslexikonában jelent meg. (Pinacotheca, oder- Bildersaal der jetzt lebenden Gelehrten. V. 3. Augsburg, 1746.) Brucker életrajza alapján megkérdőjelezzük a Haannál és nyomában másoknál is szereplő állításokat egy Bél által készített földrajzi kompendiummal kapcsolatban. Egy másik forrásként felhasznált német munka Ernst Ludwig Rathlef (Rathloff) lexikona elsősorban a korabeli külföldi folyóirat-irodalom ismeretében ad képet Bél életéről és műveiről. (Geschichte jetzt lebender Gelehrten. Celle, 1740-1748. VII. rész) Ezenkívül Bél Mátyás levelezéséből másolt le Haan egy kisebb gyűjteményt. (A levelek a Prónayak, a Radvánszkyak, a Zayak levéltáraiból és a Ráday-levéltárból, a hallei egyetem magyar levéltárából és könyvtárából, a pozsonyi ev. liceum, valamint a budai Helytartótanács levéltárából származnak.) A lemásolt levelezés egy részét Haan felhasználta Bél életrajzában, de korántsem aknázta ki egészen. Bennünket elsősorban a Prodromus keletkezési körülményeiről tájékoztató levélrészletek érdekeltek, mivel e rövid fejezetbe csak néhány fontos adatot, idézetet építhettünk be. A továbbiakban a Haan által lemásolt Bél-levelezésre a jegyzetekben H.m. rövidítés utal. Az előbbi másolatokon kívül a következő alapvető munkákból merítettük a legtöbb adatot: Haan Lajos: Bél Mátyás. Bp. 1879. Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története. Pozsony, 1896. A Tarnai Andor által írt fejezetek A magyar irodalom története II. kötetében (a továbbiakban: MIT). Bp. 1964.447-471. Ugyanő írt bevezetőt a Bél műveiből vett válogatáshoz: Hungáriából Magyarország felé. Bp. 1984. 7-33. Wellmann Imre válogatása Bél műveiből Magyarország népeinek élete 1730 táján címmel (Bp. 1984.) és ehhez írott bevezetője. Ezenkívül tanulmánya: Bél Mátyás -Történelmi Szemle. 1979. 2. sz. 381-391. Kosáry Domokos monográfiája szinte minden tárgyalt kérdéshez hasznosítható volt: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1983. Végül nagy segítség volt Szelestei N. László munkája: Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa. Bp. 1984. 43