Bél Mátyás: Békés vármegye leírása – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18. (Gyula, 1993)

Általános rész - II. Politikai szakasz. Békés vármegye lakosai és tisztségviselői

De anémetekrőlsefeledkezzünkmeg! Őket nagyméltóságú A nemrég idehozott Harruckern buzgósága hozta ide, s Gyula egy részén kívül Berény németek falu egy részét is lakják.

36 Minthogy azonban ezek az új telepesek szokatlannak találhatták a magyar éghajlatot, már azelőtt kihaltak, hogy a paraszti munkában való jártasságot megszerezhették volna. Akik közülük megfogyatkozott lélekszámban itt maradtak, hovatovább elsajátítják a magyar szokásokat. Minden vidéknek az a sajátsága, hogy inkább elűzné az új lakosokat, mintsem hogy valamiképpen átültetné beléjük a maga természetét.

37 II.§ Egyébként a lakosság foglalkozása - bármilyen nemzetiségű A lakosság foglalkozása is - elsősorban a földműveléshez kapcsolódik.

38 Noha jelentős nagyságú földjeik vannak, s azok természettől fogva termékenyek, igyekezetük arra irányul, hogy csak annyi földet törjenek fel, és vessenek be, amennyi elegendő** részint a házi szükségletekre, részint a katonaság élelmezésére. Ide ugyanis gabonakereskedők nem járnak vásárolni, pedig ha erre sor kerülne, a földművelésben megnyilvánuló szorgalmuk hasznából sok jutna a lakosoknak. Minthogy tudniillik a fáradságos munka árán betakarított termést nem tudják pénzzé tenni: kevesen vannak, akik többet vetnek, mint amennyi az évi szükségletet fedezheti. Előfordul, hogy a vidék üggyel-bajjal learatott terméséből az évi gabonaszükségleten felül fölösleg jelentkezik, csakhogy nem tudják elhelyezni, de közmagtárakat a megye elhanyagolt helyzete következtében mindeddig nem létesítettek

39 Ezért erednek el a könnyek olyankor, ha az esztendő kevesebbet fizet a parasztnak, és az éhínség a leggazdagabb gabonatermő vidéken hamarabb és kímélet!enebbül jelentkezik, mintsem várható lehetett volna. A szlovákok azonban bizonyára több előrelátással kezdenek munkához, hiszen több földet szántanak fel, mint amennyit a magyarok, oláhok és rácok szoktak,

40 s amit a bőségesebb termésből megtakarítanak, óvatosan félreteszik eljövendő szükségletükre. Tudomásunk szerint a nemesek is így cselekszenek a termésfölösleggel. A magyarok a föld művelésére fordított gondjukon felül leginkább állattartással foglalkoznak, s ezt ennél alkalmasabb vidéken s ilyen kiválóan nem is gyakorolhatnák. Hisz ez a táj takarmányban mindenfelé gazdag; bővizű folyók öntözik; kitűnő sós területei is vannak, a magyarok széknek nevezik őket, mint ahogy másutt is ez a nevük, ott a barmok - a só kedvéért - szívesen legelésznek, s ez nagymértékben elősegíti hízásukat. Ezek a tevékenységek tehát " házi szükségletekre, ha a termésből nának gabonakereskedőknek, pedig fölösleg is maradna, amit eladhat- ha erre gyakrabban sor kerülne... 11