Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

ségeket, amelyek a bérszínvonalat általában befolyásolják. Én magam az általános bérnívón csak igen-igen keveset változtathattam, de igyekeztem ezt azzal ellensúlyozni, hogy a legsúlyosabb válságok idején is megteremtettem, magántartalékolási lehetőségeim teljes elhanyagolásával, a munkaviszony állandóságát, hogy legalább a munkanélküliségtől megóvjam azokat, akikért felelős vagyok. Hogy ez mekkora erőfeszítést és áldozatot jelent, azt kívülálló szinte el sem képzelhetné. Hogy ezután majd hogy lesz, s miként tudom átvészelni a dolgokat, azt persze nem is sejthetem. A mi üzletünket az jellemzi, mint ezt szegény Bandi öcsém - akiről azóta sem tudunk semmit - kifejezte, hogy a momentán helyzet sohasem kedvezőtlen, mert roppant erőfeszítéssel mindig sikerült mindent parírozni, és az egyensúlyt fenntartani, sőt: sokféle és sok biztosítékról is gondoskodni. - A veszedelem tehát nem itt van, hanem a fejlődés irányában, amelyet ma sok kívülálló tényező terel arra, amerre, anélkül, hogy befolyásolhatnánk. Mondhatnám úgy, hogy egy csupa ismeretlenből álló egyenletet kell megoldanom. Egyetlen erő, ami rendelkezésemre áll: az akarat, a tisztesség és a tudás, meg tapasztalat. - De mi ez ekkora viharban, amikor kívül-belül ezer ellenség veszi körül az embert? Hát majd meglátjuk. Szeretném, ha a Te optimizmusod igazolódna. Nemcsak azért, mert a magam és a családom bőréről és a vállalat jövőjéről, a gyerek jövőbeli munkalehetőségéről van szó. Hanem legfőként azért, mert igazolva volna a nevelés, amelyet alkalmaztunk, és nem járnék rosszul azzal a felelősséggel, amelyet vállaltam, mikor a gyereket ebben az irányban és ilyen útravalóval indítottam el az útjára. Látom, hogy csak egyféle utat ismer, a saját meggyőződése útját, s nem tud egy szájból hideget és meleget fújni. Sőt még csak hallgatni és jó képet vágni sem tud. Még ehhez nincsen elegendő tapasztalata és higgadtsága. Van hát benne meglehetős nagy adag merevség, amit még le kell vetkőznie. - De hogy ezzel a felfogással miképpen állja meg a sarat az olyanfajta versenyben, amilyen ma van, nem lehet el sem képzelni. Hosszú távra ugyanis az én 41 éves pályámon mindig az abszolút tisztesség bizonyult helyesnek és üzletileg megfelelőnek is - csak mindig az volt a kérdés, hogy az ember meddig bírja. - A másik kérdés pedig az, hogy adott esetekben nem is könnyű eldönteni, merre van ez az út, mert hiszen a felfogás, a fennálló rendelkezések sem mindig egységesek, nem világosak és nem egyértelműek. Gazdasági szempontból például éppen most átmeneti heteket élünk, s ez roppant veszedelmekkel jár - amelyeket részletezni itt nem tudok. Ha nincsenek egy vállalatnak belső tartalékai, akkor nem is bírhatja ezeket. E belső tartalékok felélésére azonban minden megtörténik. Arra kell gondolnom: ha más bírja, bármilyen eszközökkel, akkor nekem is bírnom kell a tisztességes eszközökkel, amelyekhez még a tapasztalt, erősebb akarat és iskolázottabb intellektus is járul. - Nem lehet mást mondani, mint azt, hogy „vederemo", és nem lehet mást tenni, mint az erőt a végsőkig megfeszíteni. Nagyon fárasztó azonban az, hogy az emberben folyton dolgozik és fúr a kétely. Nem bírok megtenni olyan dolgokat, amelyeket minden kartársam és kortársam minden skrupulus nélkül megtesz. Ebben a vonatkozásban hihetetlen saltomortalékat láthatunk. Sajnálom, hogy a mérnökök között szerzett tapasztalataidról nem tudunk személyesen beszélgetni, ez nagyon érdekelne. Én nagyon szerettem mindig fiataloknak előadásokat tartani, de már vagy másfél éve nem volt rá lehetőségem. A fényképeket majd hamarosan elkészíti Mihály, ahogy lehet. Én pedig nagyon köszönöm kedves leveledet. A Te mellémállásod és helyeslésed megkönnyíti a helytállást számomra, és erre nagy szükségem van. 217