Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

Lehet, hogy dolgaim úgy fordulnak, hogy az eddiginél is erősebb elfoglaltság ideje következik, s ezért majd ritkábban írhatok, de mindig nagy öröm számomra, ha levelet kakapok Tőled. Mindnyájan szeretettel köszöntünk, és vagyok régi, igaz híved és barátod Kner Imre A levél gépirat, autográf aláírással, K. I. ovális emblémája levélpapírján. MTAK Kézirattár, Ms 4588/141. 1 f. Ugyanerről a levélről másolati példány: BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 289-290. HS Z[engő]V[árkony], [19J43. VII. 25. Kedves Barátom, jó nagy idő telt el leveled, különösen a k.[edves] feleségedé érkezése óta

1

. A pokol útjai jó szándékkal lévén kikövezve, én azon az úton duce vagy Führer vagyok, de aztán igazán muszájból, mert ha jobb útra akarok térni, minduntalan visszatessékelnek oda, hogy még csak kétségem se legyen afelől, mire vagyok praedestinálva. Városi urak azon sápítoznak, milyen ráérő élete van az ilyen magamfajta falusi ngangának, holott amikor időm volna, bosszúságom is van hozzá bőven, mintha olykor csak azért adnák az időt, hogy ráérjek bosszankodni. Bocsássátok meg tehát, ha előbb nem írtam, várva a kevesebb boszszúságot a kedvvel való íráshoz - míg aztán sikerült is kivárnom az eddigieknél nagyobb bosszúságot, javíthatatlan naivitásom megérdemelt büntetéseképpen. Részvéttel értesültem a szemeddel való bajoskodásról, örömmel is, hogy túlestél rajta. Amit Magadról, munkádról írsz, az természetesen mind így van; de annak igazságában is hiszek, változatlanul, amit előbb írtam, hogy Titeket a vihar talán meg fog tépázni, de ledönteni nem fog. Akarat, tisztesség, tudás, tapasztalat az egyetlen erőd, írod. Dehát nem éppen most illusztrálja-e nagyban a história, hogy ezen az erőn semmi, a legjobban megszervezett és fölkészült pusztító erő se tud kifogni? Mint írtam, Miattatok nem is ezért fáj a fejem, hanem az örökre pótolhatatlan mulasztásért, a teljesületlen sok lehetőségért. Valamikor elméleti urak sokat vitatkoztak azon, el lehet-e képzelni Raffaelt festői tehetséggel és kar nélkül születve. Nem tudom, mire jutottak, de azt tudom, mert látom, hogy jó idő óta az épkézláb tehetségeknek igyekeznek a két karját levágni, vagy lehetőleg jól lekötni. S ez a tehetségeknek sokkal fájdalmasabb, mint a kar nélkül születés, mert ezt nem érzi, aki sose pingált, annak a hozzá való lehetőség hiánya se fáj. Szóval, egészen nem ütnek agyon, annyi életet meghagynak, hogy"minél jobban fájjon a veszteség. Ez fáj igazán Neked is, kedves Barátom, amikor nem gondolsz is rá. Mert erre már gondolnunk se kell, bele van oltva csontunkba, velőnkbe. öcsédről van-e már hír? Természetesen csak akkor írj, ha majd ráérsz. Ottlétemkor papirost kínáltál. Hát ha csakugyan olyan könnyen adhatnál belőle, mint mondtad, azaz nem fog hiányozni Neked, szívesen vennék 500 ív fehér írópapírt, de csak, ha előbb megírod'az árát, s csak ha igazán nem fogod híját érezni. Elvégre is, én írhatok, de Te nem nyomhatsz rosszabb papírra. Szeretettel ölel Fülep Lajos 218