Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)
Fülep Lajos és Kner Imre levelezése
101 Z[engő]Várkony, [i]94o. IX/2. Kedves Barátom, mea culpával kell kezdenem, hogy mindmáig nem válaszoltam III. 17-i levelére, mely azóta is ide volt készítve az íróasztalomra válaszolás végett, de egyrészt hosszan kellett volna írnom rá, amihez vártam a jó alkalmat, másrészt reméltem, a nyáron mégiscsak találkozunk valahol, s élőszóval jobban győzzük a vitát, harmadszor, szerettem volna már valami vigasztalóbb atmoszférában írhatni - de erre, egyelőre, úgy látszik, hiába várok. Ezt a vitát most már hagyjuk is el a találkozás alkalmára, ami csak megjön egyszer. A két könyvet hálásan köszönöm. Mind a kettő nagyon érdekel. Milyen betűkultúra volt nálunk- bár idegenek is csinálták -, s hova jutottunk! Igaz, másutt is nagy a hanyatlás, de tán mégse ekkora. Másutt a tömeggyártás diktálja a stílust, s ez akceptálható; nálunk még a szörnyű ízléstelenség is hozzáadódik, ami már nem bocsátható meg. És a felfúvódás, hencegés, szemfényvesztés, szélhámosság, nagyképűség - a tudás helyett. Misztótfalusi éppen nekem való olvasmány. Nem ismertem eddig. Látom, mennyi dolog lehetett vele, nagyon honorálom is. Egy szavam van ellene. Nincs ínyemre a címlapon való archaizálás: a mai szövegnek a régihez való hozzástilizálása. Ezt nyilván valami tévesen értelmezett stílusegység sugalmazta. A tiszta elválasztásnak vagyok híve, tehát: külön a cím, és külön a sajtó alá rendező, mindegyik a maga nyelvén. Nagyon elszomorít, amit katonai szolgálatáról ír, bár nem részletezi, érzem, amit érezhet. Kelet felé-t említi levelében - kívánom, teljesüljenek reményei. Én tovább is megmaradok eredeti állásomon, és nem várok semmi jót az ilyen ajándékokból. Egyébként továbbra is azt hiszem, hogy az ellenségek viribus unitis 1 érlelik a helyzetet az orosz számára. De bűnöm, igaz, nagy, hosszú hallgatásom miatt - mégis, arányban van a büntetéssel, hogy levele borítékján „őméltóságá"-vá degradált? Vagy tévedésből történt? Nyilván annyi őméltóságával levelez, hogy elkevert engem is közéjük. Én már csak Arannyal tartok: nem érzek rá méltóságot. Igaz szeretettel öreg barátja Fülep Lajos A levél autográf, kék tintával íródott. 1 f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 217-218. 1 viribus unitis - egyesült erővel 102 Gyoma, 1940. szeptember 11. Kedves Barátom! Röviden válaszolok legutóbbi kedves soraira, mert csak pár napos szabadságom van, és nagyon sok a dolgom. Nem akarok kizökkenni a gondolatkörből, amelyben most, a nagy árjegyzék szerkesztésénél dolgozom, mert ehhez a munkához nagy szükség van a memóriámra, de nem akarom a választ sem sokáig halasztani. Közölni akarom ugyanis, hogy re164