Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

menyem van arra, amint hírlik, hogy mégis vége lesz a szolgálatomnak. Ezzel mégis vala­mivel optimistábban ítélem meg közelebbi jövőmet. Többet erről nem akarok írni. ­örülök, hogy érdekli a küldött két könyv, erről előre meg is voltam győződve. Kodály egyszer nagy felháborodással mondta a feleségemnek, hogy elképzelhetetlen, hogy ma kevesebbet értsünk a nyomdászathoz, mint régen értettek. Bizony, a civilizatorikus, technikai haladásnak néha kevés köze van a dolgok szelleméhez. Itt válaszolok a címlapra tett megjegyzésére is. Amit én tipográfiáról tudok, azt annak köszönhetem, hogy nemcsak nézegettem, hanem utánoztam is régi címlapokat. A Monumentán és a Klasszikusokon tanultam meg, mik a tipográfiai alakítás törvényei és lényeges szempontjai. Igyekszem tehát mindent ezen tapasztalataim alapján, szerves stílusegységben megoldani. A Mentség meglevő két példányának külső címlapja nincsen. A kezdőoldalt az adott lehetőségek sze­rint próbáltam megoldani a fotókópia alapján, a lehető legnagyobb hűséggel. Hogy az eredeti miként volt fűzve, milyen fedele volt, volt-e címlapja - ma már megállapítani nem tudtam, Tolnai Gábor 1 szerint a Múzeum példányának kötése sokkal fiatalabb a könyvnél. Megnéztem tehát más Tótfalusi-kiadványokat, és szerkesztettem hozzá olyan címlapot, amilyet feltehetően ő maga szedett volna hozzá. Lehet, hogy magasabb szem­pontból ez helytelen, de úgy érzem, hogy a könyv megjelenése szempontjából ez a helyes, s a tipográfiai szemléletre való nevelés szempontjából is. - Ennyit talán szabad volt ma­gamból is hozzátennem, különösen akkor, amikor az utószóban pontosan megadtam minden adatot, s megmondottam őszintén azt is, hogy így jártam el. ­Nagyon érdekelne, mit szól a szöveghez, amelyben annyi mai magyar kultúrprobléma csírája is ott van! ­Amit a jövőről ír - sajnos -, azt én már régen mondom, tudom, érzem. A Zauberlehrling 2 jut mindig az eszembe s Ludendorff 3 , aki leplombált vagonban szállította azt, amit nem szánt a saját nemzetének. Nekem pedig mindegy lehet: farkas esz meg, ördög esz meg ... Az őméltóságát írógépkisasszonyunk adományozta díjmentesen, kérem érte elnézését. Már igazán nem lehet tudni, kinek melyik címzés jár ebben a címinflációban. Nagy erővel dolgozom, amennyire csak a koncentrációképességem engedi, mégiscsak akkora üzem, mint az enyém, amelyhez majdnem 80 család existenciája fűződik, meg kell hogy marad­jon a realitások mezején. Ott kell a maga feladatait keresnie, a többi csak személyes szív­ügy. Szeretettel köszönti régi barátja [Kner Imre] Gépirati levélmásolat, 1 f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 219. 1 Tolnai Gábor (1910-1990) - irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja. Többek között - a Kner-kiadványok sorában - Misztótfalusi Kis Miklós Mentségéhez utószót írt. 2 Zauberlehrling - bűvészinas 3 Ludendorff (1865-1937) - német tábornok, az I. világháborúban a német hadműveletek fő irányítója. V. I. Lenint küldte Svájcból Oroszországba, „leplombált vagonban", 1917-ben, 165

Next

/
Thumbnails
Contents