Sümegi György - Kőhegyi Mihály: Fülep Lajos és Kner Imre levelezése – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 17. (Gyula, 1990)

Fülep Lajos és Kner Imre levelezése

nagy ijedtség szakadt ránk, zsidókra, egy társaságban Gutenbergről beszélgettünk és nyomdabetűkről vele. Odajön valaki egyszer, s azt mondja: hogy lehet ilyenkor ilyesmivel foglalkozni. Mire öcsém ezt felelte: ilyenkor csak örök érvényű dolgokkal lehet foglalkozni. Tavaly nyáron egyszer Kodály Zoltánnál tölthettem egy estét, ő beszélt rá arra, hogy kiadjam M. Tótfalusi Kis Miklós Mentségét. így kezdtem ezzel foglalkozni, megszereztem Fitzéktől a könyv fotókópiáit, s meg is oldottam. Ha elolvassa a hozzá írt kis cikkecskémet, meglátja, milyen aprólékos, nehéz dologról van szó. Nem tudom, ismeri-e a szöveget, mert az eddig csak a Gyalui-féle

2 kiadásban volt hozzáférhető, de azt hiszem, éppen ma nagyon időszerű olvasmány. A másik könyv Szentkúty Pál könyve aj régi! magyar nyomda^ mintakönyvekről. Mikor a könyv ideája megszületett, nem is hittem, hogy ennyit fel lehet kutatni. Igaz, hogy egyik, az Oderlitzky-féle, éppen az én tulajdonomban van. Van amellett két másik ritka mintakönyvem is, a Trattner 1769-es kiadása

4 és az Egyetemi Nyomda 1824-ese, amelyek csak kevés példányban ismeretesek. Sokat foglalkoztam ezzel a könyvvel a tipografizáláson kívül is, mert Drescher

5 barátom módot adott arra, hogy egyes részletproblémákhoz hozzászólhassak. Hiszem, hogy a könyv tipográfiai megoldása is megfelel az ön ízlésének. Ez a két könyv az én csendes ünnepem a Gutenberg-jubileum alkalmából, s szeretném ebben az ünnepben önt is részeltetni. Közlöm egyben, hogy július 11. óta szolgálok, úgynevezett különleges munkásszázadban. Egyelőre helyben, s így esténként egy-két órát dolgozhatom itthon. Hogy ez a szolgálat meddig tart, nem tudhatom. Erről nem is akarok bővebben írni. Nem lehet tudni, mit hoz a jövő, s így egyelőre örülnöm kell annak, amit a nehézségek dacára el lehetett végeznem. Készül közben nagy nyomtatvány-katalógusom is, amelynek olyan roppant nagy jelentősége volt 1938-ban a visszacsatolt területek szempontjából, és remélem, hogy ugyanakkora szolgálatot tehetek vele nemsokára Kelet felé is. Kérem, írjon pár sort, nagy örömet szerez vele, s vagyok, minden jót kívánva, az ön régi híve és szolgája [Kner Imre] Gépirati levélmásolat, 1 f. BML, XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 216. 1 unokaöccs-Haiman György 2 Gyalui Farkas (1866-1952) - író, irodalomtörténész, az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárának igazgatója. Az említett kiadás 1900-ban jelent meg. 3 Szentkúty Pál: Régi hazai nyomdák mintakönyvei. Adalékok a magyar betű és nyomdai „cifra" történetéhez. Bp. 1940, Magyar Bibliophil Társ. (Lévayné-Haiman, 1982. I. 1.538.) 4 Trattner, Jo[hJan[n] Thomfas von] de Specimen characterum latinorum... in caesarea ac regio-aulica typorum fusura... [Wien] Vindobona, Trattner, jan. 1769. [I] lev. 101 t. 5 Drescher Pál (1889-1957) - Szentkúty Pál költő, műfordító, könyvtörténész. Azonos a 3. jegyzetben említett mű szerzőjével. 163