Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
proclamatiójából 2 ismeretes, a hadügy és pénzügy - a nemzet idege és vére - hogy ugyan azon szavakkal éljek, szabadságunk és függetlenségünk egyetlen biztosítéka, királyi adott szó ellenére a nemzeti magyar kormány kezéből kivétetni céloztatik. A cél ellen, mely legszebb reményeinket romba döntené, küldőink ünnepélyesen tiltakoznak, tiltakozásuknak minden úton és kitelhető módon hatályt s erőt megadni kértek. Érzik ők e szavak súlyát, de előttük legszentebb a haza függetlensége, ugyanazért a magyar szabadság szent érdekében felszólítják Önöket, hogy a nemzet ily módoni kijátszatása ellen a megye követeit erélyes és határozott fellépésre utasítsák. Még egy kíván ata van küldőinknek, e nemzet sorsa, hogy miként fog eldőlni, a jövendő titka, nékünk saját érdekünkben fekszik mindenre készen lenni, a rend fenntartására Gyulán már alakult nemzeti őrsereg, s a tegnap egybegyűlt polgárok összessége, küldőink felkérik Önöket, hogy annak felfegyverzéséről, célszerű s elegendő fegyverekről gondoskodni, s az ez iránti szükséges lépéseket megtenni szíveskedjenek. Ezekből állnak küldőink méltányos kívánatai, mi tisztelt bizottmány, eljárásunkat e helyen bevégeztük azon meggyőződéssel, hogy aggodalmaink hazafiúi pártfogókra találandnak, ügyünk a haza ügye, e szó biztosítja a sikert - Isten vezérelje Önöket intézkedéseikben, hogy a nép bizodalmát továbbra is megtarhassák, éljen a szabadság! Az előterjesztett indítványokkali fellépésből örömmel látja a központi bizottmány, miként a haza ügyei iránti éber figyelem, részvét és lelkesedés mutatkozik társas körökben is, egyébiránt pontonkénti határozata a bizottmánynak az elébe terjesztettekre nézve következőkből áll: 1. A népképviseletet érdeklőleg tett indítványt ä bizottmány átaljában elfogadja, s bárha az már a március 22-én tartatott népközgyűlési jk. 4-ik száma alatt a követeknek adott utasításban bentfoglaltatik is, mindazáltal, mivel az országgyűlési tanácskozásokról adott hírlapi közlések sokban némi aggodalmaknak engedtek helyet, mintha ama legtágabb egyenlőségi alap nem vétetnék odafenn oly tisztán, mint az indítványozó testület, s ezen bizottmány is azt értelmezi, s életbe is léptetni kívánja. Újólag is világos utasításul adatik a követeknek: hogy a népképviseleti törvénynek olyképi alkotását sürgessék és eszközöljék, hogy a nemzettestben szakadást, idegenkedést s gyűlölködést előidéző mindennemű castok 3 végképp eltörölve legyenek, - tisztán kimondva a nemesség senkinél qualificationak 4 ne tekintessék. 2. A második indítvánnyal felhozott bizalmatlanságot nem osztja, nem érezheti a bizottmány, nyíltan kimondja, hogy a törvényhozó test az utasítások és formák nyűgeiből erélyesen kibontatkozva, valódi nemes hazafisággal s a szerencsés pillanatokat ugyan megragadva úgy járt el, hogy hálás elismerést érdemel az egész nemzettől. Kimondja továbbá a bizottmány, hogy bár a követi karnak magának e részben a küldőkhöz intézett nyilatkozata szerint is, az országgyűlés mostani alakjában a nemzetet nem képviselheti is, mindazáltal annak, hogy a követi kar által kitűzött, s a megyék által is sürgetett szorgos teendők bevégzése előtt á „Kör" általi kívánathoz képest rögtön eloszoljék, helyét éppen nem látja, sőt inkább szíves óhajtása, követelése a bizottmánynak, hogy az előre kitűzött tárgyak, melyek a jövő országgyűlés célszerű megtarthatására, s a nemzet független jövője biztosítására szolgálnak, múlhatatlanul, azonban lehető leggyorsabban bevégeztessenek, és csak ezután oszlandván el. A budapesti új országgyűlés megtartására törvényileg számítva nem több mint 6, vagy az eloszlás napjától legfeljebb 8 hét tűzessék ki. 70
