Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
Azért nem látja pedig a bizottmány ez időközt továbbra is kiterjeszthetőnek, mert jelen állapot, melyben a régi rendszer eltörölve, az új pedig tökéletesen megállapítva s kiegészítve nincs - biztos és megnyugtató nem lehet ezerféle akadállyal küzd a magán és közélet, újabb fennakadások, s zavarok fejlődnek naponta, melyeket tökéletesen kiegyenlíteni, helyrehozni s ezzel a hazát minden veszélytől megmenteni a jövő országgyűlés feladata leend, mely ekként felemlítettek szolgáljanak e pontot illetőleg utasításul. A 3-ik pont alatt a had- és pénzügyre vonatkozólag a „Pesti Kör" hirdetménye folytán indítványozottakat egész kiterjedésben elfogadja a bizottmány. E két ügyet tekinti a nemzeti függetlenség legszentebb palládiumának, 3 ezek nélkül nem lát üdvöt, nem lát szabadságot a nemzet számára, ezekért méltónak tartja az egész csepp vérig küzdeni minden jó polgárnak. Oly féltett kincsek ezek, hogy bármint tiszteltessék a fejedelem sértetlen személye, bármily szentnek tartassék a királyi szó, mindazáltal maga a gyanú, mely támadt, maga a hír, mely már szárnyra kelt, elégedő arra, hogy óvatos féltékenységgel, határozott s elszánt akarattal lépjen fel minden ember, minden hatóság s minden testület, s kijelentse e bizottmány nyíltan, miként mind maga, mind a nép, melynek képében tesz és határoz, a hadi és pénzügyeknek független magyar kormány által, s a birodalmaktul tisztán külön válva leendő kezelését a mostani országgyűlés legszentebb s legfőbb kötelessége törvénnyel biztosítani és semmi áron el nem engedni. Azért meghagyatik a követeknek, hogy ők és a haza nyilatkoztassák ki, miként nemzeti függetlenségünk ezen két fő tényezőit az egész haza nyugalmának felháborítása nélkül most elidegeníteni nem lehet, s e nép is, melyet e bizottmány képvisel, mindenre, még a legvégsőre is kész ama függetlenség biztosítására, és semmibe, mi azt távolról is csorbíthatná bele nem egyezhetik, s felelőség mellett meghagyandja a követeknek is, hogy semmi szín alatt bele ne egyezzenek, hanem minden áron ellene legyenek. Mely ekkénti utasító pontoknak, hogy a törvényhozás együttülésének rövid ideje alatt kellő hasznát vehessék, szükségesnek látja a bizottmány azokat sürgöny által nyomban felküldeni a követeknek. Egyébiránt vonatkozólag a helybeli nemzetőrség felfegyverzése, s átaljában fegyverek szerzése iránti a 4-ik pontban foglalt indítványra, s részben a „Kör" s egész nép megnyugtatására kimondatik itt: miszerint a bizottmányi elnöknél van már a miniszterelnöki rendelet, 6 hogy szükség esetére a lehetőségig ki fognak a királyi fegyvertárakból a fegyverek szolgáltatni, mihelyt a törvényhatósági elnökök az iránt jelentést tesznek, s amennyiben az őrsereg vezérével a bizottmányi elnök már értekezésben van, legelső alkalommal fog lépést tenni elnökileg, hogy a szükséges mennyiségben a fegyverek megszereztethessenek, addig is a megyei fegyvertárból minden használható eszközöknek kiadatása iránt rögtön fog intézkedni. Kézzel írt eredeti jegyzőkönyvi tisztázat - BML Ideigl. Biz. jkv. 7/1848. ápr. 1., közölve: Oláh L 64-69. A megyei politika tevékeny irányítójaként fellépő Gyulai Kör tagjai a megyei tisztviselőkből, a város haladó értelmiségéből verbuválódtak. A március 22-i népközgyűlés összehívásának kezdeményezőiként azonnal bekapcsolódtak a változásokért folytatott helyi küzdelmekbe. Az országos események, a pozsonyi országgyűlésen történtek figyelemmel kísérését mutatta a kör március 31-i rendkívüli közgyűlésének összehívása, amelyen az 71
