Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
ideiglenes bizottmányhoz benyújtandó határozatot fogadták el Az ideigl. biz. április 1-i rendkívüli közgyűlésén Foltény Ignác (tb. megyei aljegyző, majd 1848. június 28-tól másodaljegyző) olvasta fel a kör indítványát. Az előterjesztés szöveg szerint is utal a pesti közbátorsági választmány március 30-i kiáltványára, amelyben a vidéket csatlakozásra szólították fel az udvar ellenforradalmi kísérletével szemben indított népmozgalomhoz. Jellemző, hogy a kiáltványt nem a megye hivatalos szerveinek, hanem a Gyulai Körnek küldték meg. 1 így, a forrásokban azonban legtöbbször csak Foltény alakban szerepel. 2 kiáltvány. Az udvar a március 28-án kibocsátott királyi leiratban négy lényegbevágó módosítást követelt a kormányról szóló törvénycikkben. Ezek közt szerepelt az a kitétel, hogy a birodalom összes tartományának közös költségei fedezésére szükséges összeget a kormány Bécsnek adja át, ne a magyar pénzügyminisztérium kezelje. Ezzel lehetőség nyílt volna a tetemes osztrák államadósság áthárítására Magyarországon is. A gyulai tiltakozás - indokoltan - nem az államadósság áthárításának veszélyei miatt hangzott el elsősorban, hanem az ország jövedelmeivel való felelőtlen gazdálkodás még nagyobb veszélye miatt mondott ellent a pénzügyi alárendeltség fenntartására irányuló szándékoknak. A negyedik módosítás azt követelte, hogy a hadseregszervezés és a honvédelem a király kezében maradjon, abba a kormánynak ne legyen beleszólása (Spira 1959. 110.). A királyi leirat 1848. március 30-án vált ismertté Pesten, még ugyanaznap a közbátorsági választmány kiáltványt bocsátott ki a vidék ellenállásának felszítására (Spira 1959.115.). 3 kaszt, előjogait féltékenyen őrző, elkülönülő társadalmi csoport. 4 kvalifikáció, minősítés, rang. Azt kívánták, hogy nemesi jogon ne juthasson senki választójoghoz, hanem egyenlő cenzus alapján. 5 védelmező szent tárgy, kép, védő szellem. 6 Batthyány 1848. március 22-i körlevelére utal, amely javasolta a nemzetőrség létrehozását (Urban 1973. 17.). 17/a. 1848. április 1-2. Főszolgabírói jelentések a községek helyzetéről, amelyek alapján az alispán tájékoztatta megyéje helyzetéről a miniszteri országos ideiglenes bizottmányt Tekintetes Rendszerénti Alispán Úr! Járásomból most jövök haza s első kötelességemnek esmérem alispán urat tudósítani eljárásomról. K[örös]ladányba a legelő egyesség megsemmisítése után a nép nyugalmasan hallgatta az általunk mondottakat s a miniszterelnök s alispányi levélnek, mely a tisztviselőség s elöljárók felelőssé tételéről szól, meghallása után a választmányt kinevezte, mely választmány elnökét maga választandja; a rendőrségbe beállani igyekeztek, megtudván, hogy az nem katonaság lészen, csupán egy részeg ember szólalt fel, hogy az uraság Berénybőí ne hozza által ládányi földre birkáit, de az visszhangra nem talált, s a nép csendesen eloszlott. Gyarmaton 1 a nép, mely nagy számmal volt, örömmel fogadta a hallottakat s választ72
