Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
mányt nevezett, Szabó János mérnököt rendelvén elnökének, s a legnagyobb nyugalomban oszlott el éltetvén Királyt, Nádort - Ország s Megye urait. Vésztün 2 hasonlólag csendes volt a nép, s választmányt nevezett, s szinte mint Gyarmaton az őrseregbe beállani igyekezett. - Későbben azonban egynéhányan a remanentiális 3 és árendális földet sokan hozták fel s kérték a földtelenek közt kiosztatni, mondván, hogy a szegénynek föld nélkül nem ér a szabadság semmit, kiknek kérelmük lehetetlenségét megmagyarázván elhallgattak ugyan, hanem elégületlen távoztak el, a nép józanabb s nagyobb része azonban csendes, s egymás védelmére összveállani ajánlkozott. Szeghalmon csak a bírákkal beszéltem, mivel vasárnapra Békésre kelle sietnem, s ott esküdt úr 4 szinte holnap fog működni, mit annál inkább megtehetőnek véltem, mivel a bírák előadása szerint a nép tettleg is nyugalomban van, s az őrseregbe minden házas és földes gazda részt kíván venni s veszedelem esetére közösen egymást védeni. Midőn a jelentésemet már-már befejezendő valék, a békési jegyzők által a Békésen távollétemben történtekről értesítettem, mely megvallom nem csekély aggodalommal tölte el, ugyanis a békésiek Gyuláról, hol gyűlésen nagy számmal voltak, hazajővén, másnap még mielőtt hazajöttem, a városházánál többen öszvejövén, addigis még a választmány és az őrsereg iránt a néppel értekezhetnének, avégett neveztek választmányt, hogy az őrsereg felállítása módjáról tervet készítsen, mit én megtudván, azt hagytam meg az elöljáróknak, hogy vasárnapra az itt fennálló nagyválasztmányt hívja meg, hogy azzal értekezhessek, azonban a nagyválasztmányt mára hívták össze, hogy a népnek az projectáljon s választmányba nevezendő egyéneket, hogy a nagy tömeg azokat hamarább kiszemelhesse, s elfogadja vagy módosíthassa. Azonban a nagyválasztmányi tagokon kívül temérdek nép gyűlt a városházához, s kiabálták, hogy Jantyik Mátyás, 6 ki a paskumot eladta, köreikbe ki ne jöjjön, mert agyonverik - s a paskumot mellyet töllök elvettek visszakívánják, s csak nagy bajjal tudták a Tiszteletesek 7 mind ezen kívánságoktól, mind a Hajdúk 8 kiszabadítását sürgetésöktől lebeszélni, az előbbit törvénytőli - a másikat őfelsége rendeletétől elvárására reá bírni, - s végre a választmányba mind a Hajdúk ligájából való embereket, kik raboskodnak, választották ki, mint a népnek előterjesztendőket. Mindezek pedig, amint állítatik s bebizonyíttatni is Ígértetek, Konkoly Ferenc ügyvéd bújtogatásai folytán történnek, ki, mint mondják ezeket arra biztatta, hogy a paskumot most lehet visszavenni, mivel a grófné is hajlandó azt részökre kieszközölni, s azok a bírák hanyagsága s rosszakaratának tulajdonítandó, ha az elmarad, s így a bírák ellen késztetvén a népet, mint hallom már bírák választását akarja proponálni, s van ember, ki szemébe mondandja, hogy ő magát jövendő békési bírónak mondotta. Ezeket pedig a maga haszna keresése mellett a bírák elleni azon haragjából teszi, mivel a bírák katonatartásra őt is szorították, s avégett, mint a városházánál gorombáskodóval öszvevesztek, s az igazat neki megmondották. Ily helyzetben óhajtottam volna a nép behívását elhalasztani, de az már nekik holnapra indítatva van, s így mindent elkövetek, mind Konkolynak felelőssé tétele mellett, mind szóval s hatalmamba levő, s ingerültséget távolító módokkal a népet csendességbe, s törvényes korlátok közt megtartani, - s noha tudom, hogy azok, kik nyugtalanságról esmeretesek s bé is voltak zárva, a választmány tagjai nem lehetnek, mégis ha másként nem lehetne őket a megye megerősítéséig meghagyom, egyszóval mindent megkísértek, 73
