Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
a nemzeti őrség mikénti felállítása iránti véleményadásra küldöttségképpen oly formán megbízni, hogy a márc[ius] 27-én tartandó évnegyedes közgyűlésre tervét mellozhetlenül adja be. Addig is míg ez megtörténhetnék, a megyei és községi hatóságokon kívül mind magukban egyenkint és összvesen keressük a rend biztosítékát, mely nem lehet többé csekély; mert mi [...] könnyeivel, mint szent keresztelő vízzel a polgári testvérsegre örökre és elválhatatlanul fel vagyunk avatva, - testben, fejenkint külön, de szívben és lélekben egyetemesen összeforrt, szabadságra megért magyar nép vagyunk. Rend, béke és szabadság, testvériség és igazság! Híven őrzendő jelszavaink; üdvöt, áldást, minden békés jó embernek, büntetést és átkot a rosszlelkű ámítónak, a rend és törvény tapodónak, mert jól tudjuk és szemelőtt tartjuk, hogy a rendbontás minden bűnnek szülőanyja, -vétken pedig a jó Istennek csak bosszúja, - de áldása soha nem lehet. Tudjuk és szem előtt tartjuk: hogy minden a mienkhez hasonló helyzetben van, ki zavarosban halászva kárörömmel lesi a polgári viszályt, s az induló, de még nem biztosított szabadság helyett az önkény életölő rabláncait fűzi a rendbontó, s magához hűtlen nép törvénytapodó lábaira. Ezekre híven figyelve, nyugodt kebellel várjuk a már-már bevégződő jelen országgyűléstől nemzeti létünket megalapító reformtörvényeinket, s azok kihirdetéséig gondosan óvakodunk bántani a fennálló régi törvényeket. És mindezek után újra meg újra határtalan hazafiúi közörömünket fejezve ki [...] megye által oly lankadatlan lelkesültséggel mindig folyvást utasításul adott, s egy részben e hazában szülei édes gonddal ápolt saját gyermekiül is vallhatott reform eszmék nemzetteremtő törvényekké alakulhatnak, s elrendelve, hogy ez első népközggyűlés jegyzőkönyve egy szebb jövő édes zálogául, s házi tüzeiknél otthon maradt polgártársaink kellő felvilágosítására és teljes megnyugtatására, az úrbéri és közteherviselési törvényjavaslattal együtt, minden községnek egy-egy hiteles példányban rögtön kiadassák, - azon megszámlálhatatlan nagy tömegben, melyben itt először egybegyülekezve vagyunk, - Istenhez emelve fel ujjúnkat fejenként és mindnyájan, komoly, ünnepélyes esküt mondánk arra: hogy az óhajtott nemzeti szabadság kivívására, és állandósítására a rendet és békét tartván fő kelléknek, azt mind magunk fenntartjuk, mind másokkal fenntartani kitelhetőleg igyekezünk, s mai testvéri összeforrásunk bármily sorsban örök, - életben és halálban elválaszthatatlan leend, - Isten minket és ügyünket úgy segélje! Kelt mint fentebb. Jegyzetté és kiadta Szakái Lajos 7 e[lső] aljegyző. Kézzel írt, rongált állapotú eredeti kiadvány - BML Ideigl. Biz. ir. Az 1848. március 22-i rendkívüli népközgyűlés jegyzőkönyve Oláh György egy más szövegű ünnepélyes nyilatkozatot közöl könyvében; ennek eredeti irata nem maradt meg. Nem a közölt dokumentum, hanem a Pesti Hírlap 1848. április 2-i számában közölt cikk alapján ismertette a népközgyúlés lefolyását. Az abban közöltekre vonatkozó iratok szintén hiányoznak (Oláh I. 56-58.). A jegyzőkönyv mellékleteként megmaradt a királynak küldött folyamodvány fo49
