Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

galmazványa. A kiadvány szövegét a fogalmazvány felhasználásával kiegészítettük. A/.../ -al jelzett szövegrészek kiegészítése a fogalmazvány alapján sem volt megoldható. 1 Szombathelyi Antal Békés megye első alispánja 1846. július 27.-1849. július 11. között, majd a megye kormánybiztosa a szabadságharc végéig (Oláh I. 139., II. 311.). 2 Ma a polgármesteri hivatal épülete, Gyula, Petőfi tér 3. 3 Eredetileg a népközgyűlés tárgya a megye csatlakozása lett volna a pesti forradalomhoz. 4 A megye követei, Tormássy János és Tomcsányi József által küldött iratok már az országgyűlés küldötteinek bécsi útja (1848. március 15-17.) utáni állapotot tükrözik (Batthyány miniszterelnöki kinevezése és az országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok. Vö. Urbán 1986. 18-45.). 5 A pozsonyi országgyűlésen résztvevő követek 1848. március 14-én kelt nyilatkozatukban, amelyet az ország közvéleményéhez intéztek, a sajtószabadság kivívását, az úrbéri viszonyok megszüntetését és a nemzetőrség megszervezését célzó törvények tartották legfontosabb feladatuknak. (KLÖM XI. 659.) 6 Gróf Károlyi György 7 Szakái Lajos (1816-1875) megyei főjegyző. 1843-tól állott Békés megye szolgálatában, mint aljegyző, 1848. június 24-én választották meg főjegyzőnek, s e minőségben működött 1849. augusztus 16-ig (Oláh I. 140., Dankó 1961. 7.). 1860-ban újra a megye főjegyzőjévé választották, ekkor azonban már nem vállalta a hivatalt. 1849. augusztus 16-a után gazdálkodott, Gyula város közéletében hasznosította - a lehetőségek között - közgazdasági ismereteit (Dankó 1961. 10-11.). 1865-ben Békés város országgyűlési képviselője, amit Wenckheim Béla unszolására vállalt el (Dankó 1961. 12.). Szakái Lajost népszerű költőként is számontartotta kora. Verset írt az áprilisi törvények kihirdetésének ünnepére, majd a szabadságharc alatt írt, Békési toborzó című, általunk is közölt versét a megye kinyomtatta. Gyulai vendégszerető házában Sárosy Gyula, Erdélyi János és mások mellett 1849 júliusában Petőfi Sándor is megfordult. (A Jókai u. 4. sz. házon ma emléktábla hirdeti a szabadságharc köitőjének látogatását - Czeglédi 1961. 10., 28.). írói hajlama, kitűnő stílusa az általa fogalmazott iratokban is tükröződik. (Irodalmi munkásságát ismerteti Elek László: Művelődés és irodalom Békés megyében I. A XVI. századtól a XIX. század derekáig. Békéscsaba, 1985. 118-140.) 5. Gyula, 1848. március 23. A megyei közbátorsági bizottmány felhívása a régi törvényeken alapuló rendfenntartására és nemzetőrség szervezésére A folyó évi március 22-én tartatott közgyűlésből s rend feltartása körüli intézkedésekkel megbízott s folyó hó 23-án öszveült választmány figyelembe vévén, miként jóllehet hazánkban az átalakulás eléggé békés irányt (vett), tekintve mégis a némely félreértések vagy egyéb zavargó viszonyok által felidézhető rendbontásokat, ezeknek fékezésére kiterjeszkedni szükségesnek találta, minélfogva mindenekelőtt egy magyarázó és felvilágosító alakban szerkesztett s ezennel ide iktatott felhívást kibocsájtani célszerűnek ismerte. Békés megye közbátorsági bizottmánya nevében' Polgárok! Még egy kis türelem és a szabadság el nem maradhat, de a törvény nélkülözhetetlen és míg újat nem alkotunk, a régit fel kell tartani, mert a hibás törvény is jobb, 50