Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
emlékezetes ünnepnapon érzelmeiket, akaratukat, megállapodásaikat, s tekintóleg köznyilatkozatukat következőkben foglalják össze az együtt levők: Mi Békés vármegyének 100 000 főnyi összes megyei népségünk nevében, és képében, mai napon először egybesereglett rendkívüli népközgyűlésre, - buzgó fohásszal és osztatlan hálával járulunk minden előtt az igazságos Isten mérhetetlen kegyelméhez, mely nekünk e nagy napot, az üdvözítő alkotmányosság, és közszabadság örömnapját megérni, - s a nép százados óhajtása teljesülésének részeseivé, s tanúivá lennünk megengedé, tisztelettel, s köszönettel fogadjuk fejedelmünknek a nép millióihoz atyailag hajló kegyét, - elismeréssel adózunk az országgyűlési követi karnak, köztök saját képviselőinknek is, - úgy az ország jóakaratú nagyjainak, - hogy tiszta hazafiassággal, - kellő eszélyességgel, az idők komoly fordulatának, különösen pedig egész századok művét órák alatt szerencsésen bevégző jelen nagy napjainknak, az igazságos Isten ujjaként intő jeleit megértve, -azon természeti örök igazságokat, melyeken, mint egyedül biztos alapokon nyughatik csak a népek, és nemzeteknek közjóléte, szabadsága, és dicsősége — törvénybe részint már beiktatták, részint rövid napok alatt törvénybe iktatni óhajtják, s elhatározták; és mindezzel a polgári vértől szennyezetlen békés átalakulást hihetetlen gyorsasággal lehetővé tenni, a magyarnak új hazát, s nemzetet naggyá és erőssé teremteni igyekeztek és folyvást igyekeznek. Mely hazafias igyekezet [...] biztosb sikere lehessen: innen alázatos felírással megkérjük Őfelségét, hogy mind a közös teherviselés és úrbéri viszonyok megszüntetése, mind a többi részint legközelebb már felterjesztett, részint még felterjesztendő törvényes javallatokat kfegyes] hozzájárultával mielőbb megerősíteni méltóztassék. Minthogy pedig ezen Országgyűlésen alkotott és még alkotandó törvények az alkotmány sáncaiba csak most befogadott nép befolyásán kívül voltak, és lesznek hozva, meghagyjuk az országgyűlési követeknek: a) Hogy indítványozzák s törvénybe is iktatni igyekezzenek; miszerint az érintett összes törvényeikkel a jelen országgyűlés folytatásául Budapesten egybehívandó s már a népet is képviselendő legközelebbi Hongyűlésen újabb tárgyalás alá vehetőknek világosan kimondhassanak, b) Hogy még ezen folyamatban levő országgyűlésen alkotandó külön törvényben a népképviseletet az egyenlőséghez minél inkább közelítő legtágasb alapra fektetni igyekezzenek. - Egyébként szilárd hitünk és meggyőződésünk lévén; miként hazánk mostani állásában, a nemzeti újjászületés küszöbén csak a rend, és csend fenntartása szentelheti meg minden lépteinket, kímélheti meg a polgári vért, adhatja meg a szabadság diadalát, bárha belső lelki örömmel tapasztalok is, hogy jelen levő népgyűlésünkben a váratlanul meglepő dolgok feletti öröm első kitörései között is zavartalan rend, béke s tiszteletre méltó komolyság uralkodott, [...] országszerte ismeretes értelmes, és becsületes lakostársainkban határtalan bizodalmunk van, miképp azzal bizonyítják be Isten, ember előtt: hogy megértek a szabadságra, miszerint vele soha vissza nem élnek; - mindazáltal mivel ilyen időkben, ily körülmények közt akad könnyen konkolyhintő, ki az egyes értetleneket rosszlelkűleg kihágásra ingerli - mivel más szerencsétlenebb viszonyú vidékekről is jöhet a csendességre, vagyoni és személyi bátorságra megtámadás, - sőt lehet magának a szabadságnak is ellensége: mellőzhetetlenül szükségesnek tartjuk Szombathelyi Antal első alispán elnöklete alatt, Németh Antal, b[r] Wenckheim László táblabírákat; Stummer Lajos ügyvédet, Huszka Mihály helybeli városi jegyzőt, továbbá Bayer József, Sebestyén Mátyás, Varga János, Nyikora Dávid, Gergely Ferenc, Huszka Imre, s József, Schriffert Mátyás, és Alcser Mihály gyulai lakosokat, 48
