Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

gyének pártfogása s az ügynek követeink általi kivívása fog kérettetni - egyszersmind tudtul adatván a népnek, hogy a törvény meghozataláig magát kiki rendessen viselje, mert a kihágókat maga az összegyűlt gyülekezet fogja fékezés végett a törvényhatóságnak általadni. - Az egész gyülekezet a legnagyobb renddel ment véghez, kivévén Simon Istvánnak némely közbekiáltásait, mikre azonban senki sem látszott ügyelni. - A 7-ik pontnál t.i. az úrbéri viszonyok tekintetében költ petitionak történt megmagyarázásánál tétettek kérdések, de az mind a gyülekezet több tagjai által, mind különösen a város bírája által egyessen oda magyaráztatott, hogy ne gondolja senki, miként az által a további váltsági

5 fizetés megszűnt volna, s így a jobbágyság annak minden bonificatio

6 nélkül birtokába jutna; hanem minden ember oda értelmezze, miként az ország gyűlése arra kéretik, hogy az úri és jobbágyi viszonyoknak kárpótlás általi megszüntetését törvény által eszközölje. Eddig terjednek az e percigi események, miket végzett felettünk a sors, azokról Tekintetes első Alispán Urat tehetségem szerént időszakonként tudósítani el nem mulasztandom, addig is bölcs tanácsát és hivatalos rendelését elvárom. Többire becses indulatába ajánlott szokott tisztelettel vagyok Tekintetes első Alispán Úrnak Szarvason, március 18-án

7 [1]848. alázatos szolgája Tessedik Károly m .k. főbíró Ui. Eloszlás előtt magam is intettem a népet rendre és csendre, mit az a megye részéről a legnagyobb illedelemmel és helyesléssel fogadott. Tessedik m. k. főbíró Külzeten: érk.: márc. 19-én délután 3 órakor [1]848. 6 oldalas kézzel írt eredeti tisztázat - BMLAlisp. ir. 331/1848. Szemelvényesen közölve: Oláh I. 75-77., Maday 1962. 155-156. Szombathelyi Antal, Békés vármegye alispánja a 323/1848. sz. alatt jegyezte be Tessedik főszolgabíró levelét „Alispáni jegyzőkönyvé "-be március 19-én, és március 22-ére Gyulára közgyűlés összehívására tett intézkedést, „Nehogy a nép magára hagyatva tanácskozásaiba, tévútra vezettessék, a rend és csendesség felbomolják, a különbféleség aggodalmakat szüljön és éppen az által az ügy előmozdítása akadályt szenv/edjen..." (BML Békés vm. Alisp. ir. alisp. jkv. 323/1848. március 19.) A pesti események híre, írásos források szerint, először Szarvason vált ismertté, március 17-én a forrásban említett postakocsi utasai útján, akik Szolnokról érkeztek Szarvasra. A megye többi települése március 20-2l-e között értesült a Pesten történtekről. A szarvasi főszolgabíró és az alispán intézkedései, a népharag kitörésétől tartva, igyekeztek az eseményeket a törvényes mederben tartani. A Mojsissovich Sámuel bíró vezetésével Pesten járt küldöttséget március 19-én fogad43