Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

ta Rottenbitter Lipót pesti alpolgármester, ahol a csatlakozási okiratot átadva Szarvas Cegléd után másodikként csatlakozott az országban a pesti forradalomhoz (Neumann 1922. 69.). 1 Kalauz, kocsikísérő 2 Szarvasi kaszinó (1845.), Szarvasi Olvasó Társaság (1780.) 3 társas 4 külső tanács J Szarvas 1845-ben kötött örökváltsági szerződést a földesúrra] (Neumann 1922.59.) 7 A dokumentum dátumaként Tessedik főszolgabíró eredetileg március 17-ét írt, majd erőteljesen megvastagítva átjavította március 18-ra. A helytörténeti irodalom 17-ét vette alapul, ezért szerepel a pesti hírek Szarvasra érkezésének dátuma 16-aként, holott a 18-i dátumot tekintve hitelesnek, az események egy nappal később zajlottak le (Neumann 1922.69., Oláh I. 75.). Békéscsaba, 1848. március 20. Békéscsaba mezőváros „képviseleti testület"-e magáévá teszi a pesti 12 pontot Az 1848-ik évi március 20-án

1 - nemzeti zászlóval - Kosúth Lajos és Battyányi Lajos

2 arcképeikkel díszített teremben tartatott rendkívüli gyűlés alkalmával

3 405. Elnök úr magasztos hazafiúi ihlettséggel előterjeszti, miszerént a szabadsági mozgalmak, melyek közelebbi időben Parisban keletkezve, Olasz- és Németországon keresztül általános lelkesülést gerjesztenek, hazánk fővárosára is azon hatással valának hogy az ottani lakosság népgyűlést tartva a hazai ügy előhaladása s ésszerű hazai alkotmányunk újjászületése tárgyában - nemzeti kívánatukképpen 12 reformpontokat fogadott s alapított meg oly határozással, hogy azok kérelmezésként Őfelségének felterjesztessenek - különös felszólítást intézvén az egész magyar nemzethez, hogy példáját követve mindenünnen hasonló intézkedések tétessenek. És ama 12 reformpontok azok - melyek eme rendkívüli gyűlésünknek is tanácskozási tárgya leendvén, Elnök úr felhívja a képviseleti testületet, hogy amennyiben holnaputáni napon Gyulán megyei egyetemes népközgyűlés fogna tartatni, hová az események hatalmánál fogva immár városunk közönsége is meghíva van, a mindjárt felolvasandó pontok iránt végezni - s azoknak elfogadása esetére - a holnapután Gyulán tartandó gyűlésre egy a hazai ügyhöz csatlakozásunkat kijelentendi küldöttséget elhatározni - ne késsen. Mire a kérdéses 12 reformpontok felolvastatván - s pontonként megmagyaráztatván Végeztetett Öröm sugárzó lelkesedéssel fogadja ezen képviseleti testület az alkalmat, mely szerént azon szerencse jutott számára, hogy amitől eddig a magyar alkotmány fennállása óta - a nemzet kiváltság talán osztálya megfosztva volt, a közös haza ügyéről tanácskozni s intézkedni neki is megadatott - s miután a felolvasott 12 reformpontokat olyanoknak talál44