Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

követeléseiket, mint már ezt a tegnapi napon sikerrel cselekedtük is, barátságos kiegyenlítés útján elintézendjük, mit szükséges tudomás végett ezennel bejelentünk. Másik baj pedig abból eredett, hogy miután a zsellérek a múlt évben legelői illetőségükben, szántással bizonyos darabocska földeket használtak, ezeknek felette sajnosán esik az, hogy most az előbbeni rendszer visszaálltával a legelőből éppen semmi hasznot sem húznak, annyival inkább, hogy nekik legnagyobb részben éppen semmi jószáguk sincsen. Miután ezen bajokat saját személyünkben elintézni hatalmunkban állónak nem tarthatjuk, alázatos tisztelettel folymodunk a tekintetes Első Alispán Úrhoz azért: hogy miután volt földesuraságunk bíróilag lett megintésünk után is, úgy látszik, az egyezség előtti rendszert elfogadni nem akarja, annál fogva többek közt a részünkre kimutatott legelői résszel sem sokat fogna gondolni, kegyeskedjék bennünket felhatalmazni arra, hogy legelőnkből ezen különben is sok Ínségekkel küzdő, s e veszélyes időben a hazának szinte haszonvehető polgártársaink számára - csak ideiglenesen - szántás alá egy-egy kis darabocska földet szakíthassunk. Mely ebbeli alázatos kérésünk teljesítéséért újfent is könyörögvén, alázatos tisztelettel maradunk, Dobozon, február 21-én 1849. A tekintetes Első Alispán Úrnak alázatos könyörgő szolgái: Debretzeni István bíró mk. Kis István sk. törvénybíró Szabó A. Mihály sk. esküdt Szűcs Mihály sk. esküdt Megyeri Mátyás sk. esküdt Tobaji Sándor sk. esküdt Tobai István sk. Komáromi István sk. 2 oldalas, kézzel írt tisztázat - BMLAlisp. ir. 52/1849. A község és akkori földesura gr. Wenckheim Rudolf között 1846-ban történt meg a legelőelkülönözés. Ezt más községekhez hasonlóan, az áprilisi törvények hatására Dobozon is felmondták a volt jobbágyok. Az elkülönözés előtti állapot visszaállítása a zsellérek számára jelentett hátrányt, hiszen a legelőelkülönözés után kihasított legelőilletményüket feltörve már szántóként használták. A beadvány 1849. március 1-én kelt hátiratában Szombathelyi alispán a gyulai központi szolgabírót és segédesküdtjét utasítja az ügy helyszíni kivizsgálására. 1 maradványföldből kialakított kertek 381