Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

191. Arad, 1848. december 9. Az aradi védbizottmány elnöke Arad vára sikertelen ostromáról Az aradi védbizottmánytól Békés megyei első alispán Szombathelyi Antal Úrnak Folyó hó 4-ik reggelére Mariassy

1 alezredesünk előre készített hídlás s lajtorjákkal a vár bemászást megkísértette azonban korán történt felfedezés miatt nem sikerülvén, visszavonult egy része azonban a seregnek túlbugóságából késvén, kijövet kartácsok által lövöldöztetvén szenvedett, éspedig bizonyos hír szerint 11 halott s 25 sebesültek vannak.

2 Néhányan, az idő már kivirradván, ott szorulva, egész napi kikerült lövöldözések után, estve, midőn a várból, mintegy fél hat órakor a városra sűrűn kezdett gránátlövések által esti 7 óra után egy istálló meggyúladt, s a katonaság a tüzet nézendő más oldalra távozott, szerencsésen kimenekültek; utóbbi hírek szerint reggel 24 mégis fogolyul esett. A városban az elégett istálón kivül nevezetesebb kár nem történt. Azóta nevezetesebb e helyen, vagy vidéken, a lippai sónak leszállításán kívül mi sem történt. A várbeliek régibb foglyainkat, néhányat kivéve, kibocsáták, s vezérünkkel parlamentíroznak, mi tárgyban azonban hitelesen mit sem írhatunk, minthogy azokról nem értesíttettünk. Aradon, dec [ember] 9-én [1]848. a védbizottmány nevében Hajka Demeter sk. elnök 1 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat - BMLÁll. Biz. ir. 1337/1848. Közölve szemelvényesen: Oláh I. 377. Arad vára december 4-i ostroma a körültekintő előkészítés ellenére is kudarccal végződött. Az ostromlók, akik között az elsők a békési önkéntesek voltak, a várat övező sáncok közül a harmadikhoz eljutva váratlan akadályba ütköztek, mert hiányzott az a híd, amelyen továbbjuthattak volna. A rohamot vezető Máriássy visszavonulást fúvatott a kürtössel, az ostromlókat követő zenekar mellé rendelt tiszt azonban félrértve a jelet, a rohamra hívó jelnek megfelelően rázendített a Rákóczi-indulóra. A vár alatti sereg „Éljen a magyar" kiáltásba tört ki, mire a vár belső sáncairól ágyúlüvésekkel fogadták a támadókat. A menekülők sorában utolsónak maradt békési önkéntesek egész nap a sánchoz lapulva várták, hogy besötétedjék, mert ha mozdultak, felülről kartácstüzet zúdítottak rájuk. (Oláh I. 377-379., Breit L 127.) 1 így, Máriássy 2 Breit József 50 halottról tud 329