Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

Jelentések a honvédújoncok számáról 192/a Békéscsaba, 1848. december 10. Alábbírottak a megyei bizottmányi gyűlés 1247-ik szám alatti végzésére tisztelettel jelentjük a tisztelt Bizottmánynak: miszerint a honvédek összes számának megállapítása tekintetéből a városunkban lakó lelkek számát 22 ezerre vettük - ennyire vettük pedig azért - mert a legközelebbi évekbe - nevezetesen a legelő elkülönítése ólta

1 a juhtenyésztés körül foglalkozó oláhoknak majdnem nagyobb része - továbbá a kamarai pusztákra, az ottan tett új telepívényekre,

2 nevezetesen Ambrózfalvára, Kovácsházára kétezer lélekszámnál is több vándorlott ki városunkból, és így a szaporodásnál sokkal nagyobb volt az elköltözöttek száma. Esik pedig huszonkétezer lélek után - 127 lélekre kettőt számítva összvesen 347 honvéd - mely öszvegből immár elszállítottunk öszvesen 303 újoncot, maradván tehát hátra számba adandó 44, de ezek közül ismét 30 van kiállítva, és így csak 14 egyén van kiállítandó (mi folyvásti működés útján mihamarább teljesülend.) Kelt B[ékés]csabán decfember] 10. [1]848. B [ékés]csaba városa Tanácsa Omaszta József mk. jegyző által 1 oldalas, kézzel írt eredeti tisztázat - BML Ali. Biz. ir. 1247/1848. ' 1845. Mivel a város használatába került legelő nagy részét a legelőelkülönözés után felszántották, a juh tartására alkalmas terület is összezsugorodott. A csabai gazdák juhaikat gyakran őriztették, más alföldi településekhez hasonlóan, román pásztorokkal. (A legelőelkülönözésre lásd Szántó 1970.57-75.) A városból kitelepülök zöme hazátlan zsellér lehetett. 2 Az 1840-es években az akkori Csanád megyei községek egy része a kamarai pusztákra települt, dohánytermesztéssel foglalkozó kertészközség volt. Többségük lakossága a század első évtizedeiben települt le, így Mezőkovácsháza 1814-ben. (Oltvai 1978. 80.) Az 1840-es években is több kertészközség -Ambrózfalva 1844ben - létesült a meglévők mellé, mert a föld hasznosítása kertészségek létesítésével még ekkor is kifizetődő volt a kamara, illetve a bérlői számára. (Uo. 50., 30.) 192/b Békés, 1848. december 10. Alulírottak, a megyei bizottmányi jegyzőkönyv 1247-ik

1 számára hivatalos tisztelettel jelentjük, miképp községünkben a legközelebb, lehető pontossággal történt összeírás szerént, 18000 lélek után az országgyűlési határozatokhoz képest 283-ra lévén az újoncok száma kivetve, e mennyiségből a beavatási névjegyzék szerént illető helyre beszállíttatott 226. Kiállítandó lenne még 57, mely hiány, noha a kiállítási intézetek általunk 330