Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
ők szájukon mást hordoznak, szívókben mást éreznek. - Hej pedig ez éppen nem szép dolog! Némelyek csak azért nem hagyják helybe, hogy pap menne követnek, mert az nem készült törvényhozásra. Ebből a következik hogy orvos sem mehet, katona, mesterember, művész sem mehet, mert hiszen az sem készült törvényhozásra. Csak a prókátort gondolják tehát, vagy vármegye tisztjét, hogy az tud törvényt hozni. Hogy esik mégis, hogy a legműveltebb franczia nép országyűlésén most is több van negyven orvosnál? Hiszen ha azt nézzük, a magyar országgyűlésen is mindenkor voltak alsó felső táblán papok, még pedig ugyan nagy hatalommal. Azt mondják ugyan sokan, hogy éppen a papok csináltak legtöbb bajt. Csináltak biz azok, de éppen azért, mert magok voltak egy felekezetbeliek, pedig ha pápista pap van ott, kellene ott lenni lutherán, görög, refomált, zsidó papnak is, a volna az igazság. Egyébiránt, ha a nép választ valakit, az nem úgy, megy fel mint pap, hanem mint polgár és hazafi. És ha azt mondják nagy bölcsen némellyek, hogy nem menjen ollyan, ki törvényhozásra nem készült, úgy tán minden embert ki kell zárni az országgyűlésről, mert míg azt meg nem próbálja, addig csakugyan nem jártas abban. Azt is látszik feltenni az ellenvető, hogy más embernek nincs is esze, csak a prókátornak, vagy megyei tisztnek. Sajnos volna, ha illy szűk értelmet tulajdonítnánk az 1848-ik bölcs törvénynek. Annak bizony esze ágában sem volt, hogy az emberek egyik vagy másik osztályát a törvényhozásból kizárja, sőt inkább minden bölcs ország azon igyekezik, hogy mindeféle ember legyen ott, hogy minden képviselve legyen, hogy ne adja magát ollyan kérdés elő az országgyűlésen, mellyet, nem volna, ki meg nem fejtene. - Ezért tehát, ha egyenlőség és szabadság van, vagy annak kellene lenni, ne válogassatok olly nagyon a különféle hivatalokban, hanem embert és hazafit keressetek, kinek esze van jó törvényt hozni, és nemes vagy jó szíve az egész ország s az elnyomott köznép javára munkálni. Kenézi Lajos c) Fővárosi és vidéki hírek Gyuláról 2 azt a hírt hozták, hogy újból választanak követet, és pedig Stummer Lajost, 3 ki igen jó szónok, azonfelül a baloldalnak egyik legszilárdabb tagja lesz. Óhajtjuk is egész lelkünkből e szerencsés kijelelést a gyulaiaknak, mert fájdalom, a képviselők nagy része a törvényhozó nevet nem igen érdemli meg. Munkások Újsága 1848. július 9. 15. sz. július 16. 16. sz. 249-250., 1848. október 10. 4. sz. 20. 1848. június 26-án történt a cikkekben említett gyulai követválasztás. A megye és a város vezető értelmiségét tömörítő Gyulai Kör Stummer Lajos ügyvédet kívánta képviselőjének. „A nép ugyan szerette Stummer Lajost, azonban nem volt megelégedve a jelöléssel, mert őt az „urak akarták" - írta róla Oláh György. (Oláh I. 489.) Ellenjelöltekül Bessenyei Károlyt és Kenézi Lajos református segédlelkészt állították. Kenézi a szavazás előtt lemondott, így Bessenyei Károly nyerte el a mandátumot. Bessenyeiről keveset tudnak a forrásaink, Oláh György szegény, beteges, törődött emberként jellemzi. Rövid idő után lemondott követi megbízásáról és újabb választást írtak ki. Táncsics októberben 201
