Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)

Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.

újra Stummer jelöléséről ad hírt, Oláh György Kenézi Lajos nevét is említi a kandidátusok között. A végleges képviselő azonban Huszka Mihály, Gyula város főjegyzője lett. A Botrány Gyulán című cikk névtelen szerzője is feltehetően Kenézi Lajos, a gyulai református egyház segédlelkésze. Kenézi a reformkor haladó szellemű vidéki értelmiségének tipikus alakja. A hajdúböszörményi református lelkész fiaként a debreceni kollégiumban végzett teológiai és jogi tanulmányai után előbb Füzesgyarmaton, majd 1848-tól Gyulán lelkészkedik. Széles látókörű, olvasott ember, írásait a Pesti Divatlap és az Életképek közölte, 1846-ban Debrecenben verseskötete jelent meg. A márciusi forradalom után aktív részese a gyulai helyi politikai életnek, két hosszabb cikket és egy verset közölt Táncsics újságjában. Ezekből válogattuk a két legjellemzőbbet. A „Gyulai követválasztás" című írása mutatja legjobban politikai állásfoglalását, emberi habitusát. A népképviseleti országgyűlésre még őt, a papot sem engedik be a megye urai, akkor hogyan engednék be a nép egyszerű képviselőit, summázza a választás tanulságait. A választási kudarcok ellenére is kitart meggyőződésemellett, 1848 nyarán résztvesz nemzetőrként a délvidéki táborozásban, majd tábori papként a gyulai hadikórházban működik. A sebesültek között kitört tífuszjárvány áldozata lett 1849. márciusában. (Erdész Ádám: Ki volt Kenézy Lajos? Békés megyei Népújság 1984. okt. 16. XXXVH. évf 243. sz.) A második gyulai képviselőválasztásról a Munkások Újsága 1848. október 10-i számában közölt rövid hír Stummer Lajos jelöltségéről szól. Stummer Lajos ügyvéd 1848. május 3-tól tagja volt a megyei állandó bizottmánynak, a Gyulai Kör egyik vezető személyisége. Mint jó képességű szónok az országgyűlési baloldal erejét növelhette volna Táncsics szerint. Minden bizonnyal Táncsics Kenézitől nyerte ezt az információt, hiszen más gyulai levelezője nem volt újságjának. 1 ironikus szójáték, vágyik értelemben 2 Kiemelés az eredetiben 3 U. a. 107. Makó, 1848. július 19. Szombathelyi Antal alispán levele a makói táborból a megye nemzetőreinek Óbecsére, majd Nagybecskerekre rendeléséről A makói táborból Békés megyének A miniszteriális rendeletekbe közbejött nemű összeütközések

1 miatt (Békés megyéből)

2 kiindult, s becsületes őrseregünkben visszásságok támadtak Makóra érkeztekor 1-ör azért, mert alég,

3 h[ogy] megpihentünk, már Óbecsére rendeltettünk, és így kettősen csalattatott népünk reménységébe, mert sem parancsnoka, ki az egészet átvegye, fegyverekről s egyebekről gondoskodjék nem volt, sem azon foglalkozásokat, melyek a miniszterális levélbe kitűzve valának,

4 által nem vehette. Nem csoda tehát, ha elszórt külömbféle rémítő hírek után erántunki bizodalmába megingott, s minden további rendeletek iránt gyanússá 202