Jankovich B. Dénes: Békés–Kolozsvár–Jászberény–Szeged. Banner János emlékiratai 1945-ig – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 15. (Gyula, 1990)

Diákévek Kolozsvárott (1906-1910)

Az én itt-tartózkodásom azonban csak egy évre szólt, hogy megszerezvén diplomámat, tovább vigyem a betyárbútort. Bátyám - aki ugyanekkor lett a temesvári reáliskola h. tanára s mindjárt a múzeumnak is évi 200 koronával tisztelt munkatársa, akit kora tavasszal fel is kerestem a múzeumban: példáján okulva, vőlegényhez illő gondossággal igyekeztem állást keríteni. így történt, hogy mehettem volna helyettes tanárnak a piaristák kisszebeni, a Lehne-féle soproni, a Wagner-féle rákospalotai gimnáziumokba, de mivel a gyulai katolikus gimnáziumban rendesre menendő h. tanári állást kaptam, ezt foglaltam el. Kibírtam azt a hat hetet, amit itt kellett eltöltenem. Újra császármetszést kellett csinálnom életem pályáján, mint öt évvel ezelőtt a jogi pályámon. Most se haboztam. Nem fogadtam ugyan el a korompai kereskedelmi iskolai h. tanári megbízást, de mikor a jászberényi áll. főgimnáziumhoz kaptam h. tanári megbízást, nem éppen gusztusom szerinti nagyváradi megbeszélés után lemondtam gyulai állásomról. Egy éven belőli biztos rendes tanárságot cseréltem fel három és fél évi állami helyettes tanársággal. Beláttam, hogy a katolikus iskolai szolgálat csak annak való, akit azzá neveltek, mert más az, amire a család vallásossága neveli az embert s más az, amit a papi vezetés alatt álló iskola gyerektől és tanártól egyaránt megkövetel. Nem választottam rosszul. Igaz, hogy a jászberényi gimnáziumnak legalábbis a vezetése alig különbözött a gyulaiétól, a kollégák jelentékeny részének a szelleme és jelleme más volt, mint amit otthagytam. 26