Jankovich B. Dénes: Békés–Kolozsvár–Jászberény–Szeged. Banner János emlékiratai 1945-ig – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 15. (Gyula, 1990)

1942

I prodékánként - az utóbbi a rektort. A soros kar a természettudományi, a professzor Fröhlich Pál volt. Belesegítették ebbe - alaptalanul - a zsidókérdést, nem is ez alkalommal először. Most Fröhlich Pált szemelte ki; először - ha jól emlékezem 1925-ben a világhírű Riess Frigyest. Élénken emlékezem, azt az ellenmozgalmat Gelei József irányította. Nem szégyellt házalni az ellenkorteskedéssel. Felkereste az elektorokat és megkísérelte a kapacitálást. Arra már nem emlékezem, kit akart helyette. De az nem is volt fontos, mert ez kimondottan antiszemita megmozdulás volt. Én Budaytól tudtam a dologról és ott, ahol tehettem - bár abban az évben nem voltam elektor - dolgoztam ellene. Féltem, hogy Márki Sándor bátyámat, már beteges, öreg ember volt, behálózza a székely furfangjával. Beszéltem hát vele, de láttam, hogy felesleges a szót szaporítani, mert ellene volt a Gelei akciójának. (...) Riesst - azt már nem tudom milyen szótöbbséggel, de rektorrá választották. Akárhányan voltak a mellette szavazók, azok mentették meg az egyetem becsületét. Hogy ki volt, aki azt terjesztette Fröhlichről, hogy zsidó származású? Az arcában csakugyan volt bőven szemita vonás, de éppen olyan újverbászi sváb volt és kálvinista, akárcsak Schmidt Henrik. (...) [Az akció ellenére] Fröhlich lett a rektor. Kogutowicz rektorsága az egyetemek történetében is talán a legcsúnyábban végződött. Ha jól emlékezem, a májusi tanácsülésen a rektori előterjesztések során robbant ki a kellemetlen incidens, amelynek előzményei lényegében igen messzire nyúltak vissza s (...) akkor kezdődött, amikor a kolozsvári egyetemet Szegedre helyezték. Az egyetem központi épülete, amely még a nagy árvíz előtt épült, eredetileg reáliskola volt, majd helyet adott a Somogyi Könyvtárnak, végül mindkettőtől megszabadulva a kir. ítélő táblabíróság székhelye volt. Ne essék itt most szó arról, középületeink, iskoláink között milyen felfordulást csinált az egyetem elhelyezése. (...) A leszakadó Bácska s részben a Bánát valóban csökkentette a táblához tartozó bíróságok (törvényszékek) számát. Ki lehetett elégíteni az igényeket kisebb épületben is. (...) A területek egy részének visszatérése után, a tábla jogos igénye megnövekedett. Nem is itt volt a baj, hanem ott, hogy Kogutowicz a tanács háta mögött nemcsak tárgyalt, de ígéretet is tett a visszaadásra. (...) Ez az ügy nem a táblaelnök és a rektor baráti beszélgetésével volt megoldható. Ilyen volt a helyzet, amikor Kogutowicz - ha jól emlékezem - a májusi tanácsülésen bejelentette, hogy ő ígéretet tett az ügynek a Tábla javára történő elintézésére. Szent-Györgyi a prorektor elvesztette a hidegvérét és szinte magából kikelve szólalt fel. - Micsoda modor ez, mondta többek között, hogy a rektor a tanács megkérdezése nélkül, annak háta mögött egyezik meg az egyetem rovására. Ezt az egész tanács nevében kikéri és a legteljesebb mértékben ellenzi, hogy a rektor további ilyen irányú tárgyalásokat folytasson. Erre senki fel nem jogosítja sem most, sem a múltban nem jogosította fel. A rektor a tanács meghallgatása után az egyetem érdekét tartozik védelmezni. A tanács minden tagja (Halasy, Banner, Farkas, Ditrói, Veres és hallgatásával Kis Árpád is) osztotta a prorektor véleményét, és a rektort leszavazva, egyben ítéletet is 170 i. - •