Jankovich B. Dénes: Békés–Kolozsvár–Jászberény–Szeged. Banner János emlékiratai 1945-ig – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 15. (Gyula, 1990)
Gyermek- és diákévek Békésen
vasúton. Sándor bátyámék Aradról érkeztek s Asztalosok szívesen látott szállóvendégei voltak s csak a temetés utáni napon utaztak vissza. Abban a szobában voltak elszállásolva, amelyben az egyik ágy fölött a kép lógott, fekete keretben. Sándor bácsinak fogalma sem volt arról, hogy kit ábrázol a kép, de arról sem, hogy a vendéglátó felesége kinek a lánya. Amikor megköszönték a szíveslátást, sejtelmük sem volt arról, hogy a Vasárnapi Újság Márki Sándor nevével jelzett cikke, amelyik először közölte a korona elárulójának a nevét, ennek a családnak legjobban féltve őrzött titkát leplezi le, akarata ellenére éppen akkor, amikor vendégszeretetét élvezi. Kimagyarázkodni lehetetlen volt, de még évtizedek múlva, kolozsvári egyetemi tanár korában [is] restelkedve beszélt erről a jóvátehetetlen hibáról, ami azonban a történész kötelessége volt. Két dolog volt ott még Békésen a sok "csendré Hl0-nek nevezett apró tárgyak között, amelyik korának felesét tükrözte. Egy gyönyörű biedermeyer óra, négy alabástrom lábon. Öreg kora ellenére pontosan mérte az időt, és nemcsak mutatói szabályos járásával, de ütéseivel, egyébként kellemes hangjával is figyelmeztette az embereket az idő múlására. A másik az az Orlai Petrics kép volt, amit Petőfiről festett Mezőberényben, amelynek sem művészeti, sem történeti, sem irodalomtörténeti értékéről nem kell beszélni; maga helyett beszél ma is és még most is megvan a család egyik velem közel egykorú nőtagjának - gyerekkoromtól máig jó barátomnak -, a legöregebb Asztalos unokának birtokában Békéscsabán. (Láthatta mindenki, aki az Orlai Petrics-kiállítást megnézte.) Szerintem sok-sok vonatkozása miatt is ez volt Békésnek legnagyobb értéke. Orlai- és Haan Antal-képek ugyan nem csak ott, de több házban is voltak. Ezeken túlmenően hiába keresett volna az ember képzőművészeti alkotásokat. Azóta is csak alig egy éve derült ki, hogy műemlékszámba menő épületek is vannak itt, de hát ki tudta azt a millenium táján Békésen. Naponta elmentünk a "nagyház" előtt - uraság házának mondta a hivatalos használat -, az udvarán is sokszor megfordultunk, de ugyan ki hívta volna fel figyelmünket nemes árkádjaira, szép és érdekes homlokzatára. Különös épület volt s ma is az. Magas pincéje, 10-15 lépcsőn megközelíthető földszintje és e fölött két emeletes magtára volt. Két-három szobában volt az uradalom központja, a pénztárral, saját telefonközponttal. Az épület többi része a grófi család céljait szolgálta, ha nagy véletlenül egyik-másik tagja itt tartózkodott, leginkább a téli nagy vadászatok idején Hát ezt a célt is szolgálta ez a műemlék. (El ne felejtsem: itt volt az uradalmi levéltár.) A másik műemlék a művelődést szolgálta. Az öreg kollégium, kora ízlésének megfelelően épített, máig is szép teret záró épülete. A múlt század negyvenes éveiben épült a református tanügy szolgálatában, a katolikus földesúr legjelentékenyebb támogatásával. Sok szegény parasztfiút nevelt ez az épület, s a község első "múzeumját is magában foglalta. 10 limlom, ócskaság 13
