Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

regale beneficiumok bérlete időleges lehetőség csak jobbágyközségeknél; hasonló a helyzet a malom stb. bérletek esetében is; — Sehol sem vették számba az átmenő — átvonuló lakosság okozta terheket, veszteségeket; — Hiba volt felvenni az allódiumon létesült kertészségeket (Kígyós, Csejt, Sz. Tornya). Ezek után a deputáció kijelentette, hogy ennyi hiba után az összesítés elkészítésének semmi értelme, erre csak a javítások után kerülhet sor. Az összeírás adott formájának megyei elfogadása sok kárt okozna — úgymond — az adózóknak. A közgyűlés elfogadta álláspontjukat s — mivel nádori utasítás értelmében a felülvizsgálók nem javíthattak bele az eredeti összeírásba — a községenkénti összeírást és az észrevételeket külön-külön terjesztette fel a nádorhoz. 1830. januárjában a nádor — a vezetése alatt álló országos bizottság véleményét közlő — leirata jelezte, hogy az állam az adóalap növelésében érdekelt, szemben a megyei nemesi közgyűléssel, amely — mint láttuk — ellenkezőleg, az állami adó alapjának szűkítésére s ezzel a birtokosok vadászterületének növelésére törekedett. A nádor — sok részletkérdés érintése mellett — kevesellte az összeírok által megadott terméshozamokat, utalva arra, hogy 1720-ban jobb hozamokat jelentettek Békésből és sokkal gyengébb földeken másutt jobb terméseredményeket számítanak. Erősen kevesellte a nádor a marhák és igáslovak számát, rákérdezve: ezzel az állatállománnyal teljesítenék az adózók fuvarozási kötelezettségeiket ill. végeznék az évi szántást? Véleménye szerint az összeírok a szőlők értékét, termését is alábecsülték ill. elfogadhatatlannak tartotta, hogy pl. a Sárréten a szőlőtermelés veszteséges. Figyelmeztetett arra, hogy a nemesek alkalmazottai — ill. közszolgálatban állók csak személyükben mentesek az adó alól, házuk, úrbéres földjük, állatállományuk stb. nem! Ezután leszögezte: Békés rétjeinek legalább fele igenis I. osztályú... Végezetül megkérdezte: mi az oka a tárgyalt összeírás, a dicalis — ill. népösszeírás összevetésekor látható különbségeknek? A nádori kifogásokat a megyei közgyűlés véleményezésre kiadta az említett megyei deputációnak. A deputáció időnként összeült, de véleményének rögzítésével késlekedett, miközben a nádor többször is sürgette az állásfoglalást (1831 során négy ízben is). A deputáció az említett üléseken alakította ki álláspontjait a nádori leirat egyes kitételeivel kapcsolatban. Nem ismerték el, hogy az összeírásban felvett termésátlagok alacsonyak lennének, hiszen — írták — igaz az, hogy 1720-ban jobb termelékenységet regisztráltak Békésben, ám a megye az akkori adatközléseket kifogásolta, magasnak tartotta, másrészt azóta már sok gyengébb föld is szántás alá került (hozzátehették volna joggal: azóta is folyamatosan elmaradt a talajerő-utánpótlás, azaz kimerültek a földek — ha nem is olyan mértékben, mint azt az összeírás jelezte). Az urbárium óta létesült telkek kardinális kérdésében leszögezték ekkor is: e 2538 telket (!), mely remanenciális földön létesült, ki kell hagyni az adóalapból. (Láttuk korábban, hogy az összeírás munkálatai során az uradalmi megbízottak álláspontja ugyanez volt. A szarvasi uradalom képviselője ennél is tovább ment: kijelentette, hogy a teljes legelő a földesúr tulajdona, amelyet bármikor „visszavehet" s az adózók állatállománya egyáltalán nem jelent „just" a legelőre... Aligha véletlen, hogy néhány év múlva éppen itt tört ki a paraszti elégedetlenség a legelőelkülönözés kapcsán. Itt érdemes megjegyezni: az urbárium után létesült jobbágy telkeket Bihar megye is az összeírásból kihagyandónak tartotta.) 49