Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

24. táblázat: Az egész telkek száma Békésben az 1832-es felülvizsgálat alapján I. osztályú telkek A szántók összes kiterjedése (pozsonyi mérőben) Békés 395 5/8 13 786 Békéscsaba 579 6/8 30 685 1/2 Doboz 34 2/8 1 634 1/4 Gyoma 239 7/8 7 686 1/4 Gyula (Magyar) 295 2/8 10 038 3/6 Gyula (Német) 82 2/8 2 800 3/4 Kétegyháza 87 4 484 13/16 Mezőberény 270 3/8 9 234 Orosháza 237 6/8 11233 1/2 Szarvas 325 5/8 24 097 Vári 14 467 3/6 II. osztályú telkek Békésszentandrás 79 1/8 3 043 1/2 Endrőd 186 2/8 6 832 1/2 Köröstarcsa 109 4/8 3 990 Szeghalom 134 7/8 6 251 Öcsöd 163 2/8 5 877 III. osztályú telkek Füzesgyarmat 89 6/8 3 379 Körösladány 81 2/8 3013 Tótkomlós 114 4/8 4 433 Vésztő 27 2/8 1020 3/4 (Pl. Vésztő község adatainál megjegyezték: „utóbb magok lemondván normaliter kevesebbedéit a sessiók száma".) években az újítóknak nincs semmijük, és ha jó terméssel áld meg az Ég, ezekre a mesterkedésekre semmi szükség sincs, mert akkor úgyis van bőven minden" írja Csaplovics J. 1821-ben. A ó.förovathoz b,,c, d. ahóvatok kapcsolódtak, melyek a termelésre vonatkozó legfontosabb adatokat rögzítették. A termeléssel kapcsolatos átlagokat az egész helységre állapították meg; a jobbágyonkénti adatokat a „megjegyzések"ben tüntették fel. A 6/b. alrovatban a földbért jegyezték be. A település határát a termékenység alapján 3 osztályba sorolták, és ennek nyomán határozták meg a földbér középértékét, ami pl. Füzesgyarmat esetében a III. oszt. minőségű határrészé39