Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

I. Bevezetés - 2. Az összeírás 13 rovatának ismertetése, összegező adatok

Az egy jobbágyra eső telekhányadok legmagasabbak az I. osztályba tartozó településeken: pl. Gyomán elérik a 22,35 holdat. (Gyoma ház- és háztartásviszönyainak kedvező alakulására már korábban utaltunk.) Legalacsonyabbak a III. osztályba sorolt faluhatárú településeken: itt nemcsak a föld minősége volt gyengébb, hanem a határ is szűkebb. Külön elemzést kívánna a Bihar megyétől azóta Békéshez csatolt 10 település, ahol a telekátlagok a békésieknek a felét is alig érik el! A községenkénti telekszámban nagy a változás az urbárium és 1828 között! A jobbágypanaszokban állandóan hangoztatják a faluhatárok szűk voltát, míg az országos összeírás alkalmával az összeíró deputációhoz beadott földesúri reflexiók a jobbágy telkek számának folytonos növekedése ellen tiltakoznak. Az uradalmi ispánok településenként mutatják ki, hogy az urbárium behozatala óta mennyire nőtt a jobbágy telkek száma. Pl. Körösladányban 1771-ben csak 24 6/8 adózási alapnak minősített úrbéri sessiót találtak," ... ezek az uradalmi allodiaturából és maradványföldekből annyira nőttek, hogy jelenleg számuk már 82 úrbéri telekből áll. A földesúri uradalom pedig az úrbéri sessiók oly nagy mértékű megnövekedéséhez viszonyítva, fájdalmasan kényszerül tapasztalni az allodiatura csekély voltát".

45 (23. táblázat). 23. táblázat: Példák a telekszám változások arányára Község 1771—1772-től növekedés 1828-ra %-ban Füzesgyarmat 171 Endrőd 286 Körösladány 238 Köröstarcsa 897,72 Mezöberény 311,28 Öcsöd 487,6 Szeghalom 130 A Bihar megyéből 1950-ben átcsatolt falvak egy részében is növekedett az egész telekszám, pl. Körösnagyharsányban, Méhkeréken és Zsadányban és a Csanád megyei Battonyán. Kötegyánban viszont az urbárium bevezetése óta eltelt időben csökkent az úrbéres sessiók száma. 1832-ben végrehajtották az 1828-as országos összeírás rectificatióját. Ekkor már nemcsak a bevetett szántóföldeket mérték fel, hanem az ugar területével kiegészítve összesítették az egyes települések határát. Ekkor is a pozsonyi mérőt használták mértékegységként. Az általunk előbb kiszámított értékekkel ezek az adatok megegyeznek (24. táblázat). A felülvizsgálat során részint a Helytartótanács, részint a birtokosok észrevételeit is figyelembe véve korrigáltak. További kutatások alapján lehetne megállapítani, hogy végülis a jobbágyfelszabadításkor mennyi volt az egyes településeken az úrbéres telkek száma.

46 Termelési adatok: „A földművelést általában még egészen az ősöktől örökölt módon űzik, és bár több birtokos dicséretes buzgalommal fáradozik új találmányokat követni és egyes mezőgazdasági ágakat okszerű eljárással fellendíteni, a profanum vulgus mégis annál az elvnél marad: mindez nem ér semmit, rossz 38