Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Geszt

terméketlensége miatt, s nem az instrukciók 14. §-ához fűzött kiegészítésekben lévő más okokból van így beállítva, hanem egyedül az elfogadott szokásból, és a helyi sajátosságok alapján használják úgy a földeket. Az Instrukció 14. §-ához csatolt kiegészítés szerint csupán a rendesen megművelt szántóföldet lehet alapul venni, hacsak súlyos szándékosság nem forog fenn, erre való tekintettel az az egész nyomás, amelyet a szántóföldön érintetlenül hagynak, az összeírásból kivettnek tekintendő. Ilyenformán a jobbányok kezén van 867 egész háromnegyed p.m., ebből egy p.m. földet, mivel ebben a határban (a falu urbáriuma és az esküdtek vallomása szerint is) egyenlő minőségűek a földek, megkülönböztetés nélkül 30 xr-jával szokták adójegyzékbe venni, azaz ebben a faluban a szántóföldek censusa 1 p.m. utánt 30 xr. E faluban leginkább kétszerest szoktak vetni, és 1 p.m. kétszeres vetése után — figyelembe véve több évi termést — levonva a kilencedet és a tizedet, melyet itt természetben fizetnek meg, emellett levonva még a magot is, 3 p.m. terem, vagyis az összes 867 egész háromnegyed mérő után 2603 egész egynegyed mérő. Mivel helyben piac nincsen, átvettük a nagyváradi magisztrátustól a terményekre vonatkozó ártáblázatot; a legközelebb, mintegy 2 statióra lévő nagyváradi piac árai alapján, figyelembe véve a távolságot is, hét év átlagában 1 p.m. kétszeres ára 50 xr. Mivel ezen a helyen 1 p.m. vetés termése 3 mérő, egy p.m. átlagára pedig 50 xr, egy vetés után az egész jövedelem 2 Ft 30 xr. Mivel azonban 1 mérő őszi vetés alá 3 szántás szükséges, amelyek mindegyike 24 xr, a három szántás egy vetéssel és boronálással 1 Ft 12 xr, a fent kiszámított jövedelemből ezt levonva egy p.m. vetés után tiszta haszonként 1 Ft 18 xr marad. Mivel a kilencedet és a tizedet már természetben számításba vettük, ezek ellenértékét az árból már nem kell levonni. A rétek A falu rétjeit sohasem kaszálják kétszer, és mivel ezek a falu földjeinél rosszabb minőségűek, a szomszédos Cséffa falu úrbérileg II. osztályúnak minősített szántóföldjeivel egyenlőnek véve, az ott a szántóföldek számára 33 xr-ban meghatározott censust kell e falu rétjeinél alkalmazni. Mivel a rétek nem egyenlő minőségűek a földekkel, átlagos jövedelem címén a szomszédos (az urbáriumban II. osztályba sorolt) Cséffa falu földjeinek a termését vettük (csak a magot vonva le) 3 egész egynyolcad mérővel alapul, amelyet 50 xr-al, mint egy mérő kétszeres átlagos árával megszorozva 2 Ft 38 egész kétnyolcad xr-t kapunk. Az egy p.m. befogadóképességű rét teljes jövedelméből levonjuk: a kaszálás bérét (egy kaszás rétnél 12 xr), az összegyűjtést, összerakását és összehordását (egy kaszás rétnél 12 xr), ami kitesz összesen 24 xr-t. Mivel pedig ezen a helyen egy kaszás két mérőt tesz ki, és egy p.m. rétnél a kiadások 12 xr-t tesznek ki, egy p.m. rét után tiszta nyereség címén 2 Ft 24 egész kétnyolcad xr marad. A tehenek A tehenet itt 6 hónapon keresztül fejik (ez 182 napon át, naponta 2 itce tejjel számolva, összesen 364 itcét jelent); egy itcét el lehet adni négyötöd xr-ért, a bevétel 291 egész és egyötöd xr, vagyis 4 Ft ötvenegy egész és egyötöd xr. Az üszőt el lehet adni 2 Ft-ért, így az egész jövedelem egy tehén után 6 Ft 51 egész és egyötöd xr. A télen át egy tehenet 4 Ft-ért szoktak eltartani. Tiszta haszonként 1 fejőstehén után végül is 2 Ft 51 egész és egyötöd xr. marad. A tehén utáni trágyát nem vesszük számításba, mivel itt a földeket trágyázni nem szokták; a trágyát nem sokra becsülik. A tehenek itt házi legelőt használnak. 321