Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

A volt Arad, Csanád, Csongrád, Bihar és Heves megyei települések: - Geszt

Javadalmak és károsodások E falu lakóinak kereseti lehetősége abból áll, hogy a szőlőművelés idején bérért dolgoznak a nagyváradi városlakóknak, az aratás és más mezei munkák idején pedig a szomszéd pusztákon van kereseti lehetőségük. Rendszeresen főként kétszerest vetnek. A földeket nem szokás trágyázni, a trágyával a tűzifa hiányát pótolják. A szántást rendszeresen 4 jármossal végzik, mégpedig az őszi vetés alá három alkalommal. A falu legközelebbi piachelye a nagyváradi, amely 2 státióra és a gyulai, amely 2 és fél státióra van. A falunak semmi jövedelme nincsen az urbáriális kocsmáitatáson kívül, amelyet 12 Ft-ért szokott bérbeadni. Rétjei a Korhány és a Toprongyos patakok áradásainak vannak kitéve. Az átvonuló katonaság nem terheli. Mivel semmi jövedelmük nincsen, a szükséges házi kiadásokat, és a „tekintetes" vármegye házipénztára számára szolgáló adómennyiséget is a lakosok a sajátjukból kénytelenek viselni. A község állami (publicus) előfogatokat szolgáltat, evégből egy négyfogatút tart, és természetbenieket is tartozik szolgáltatni a megyében állomásozó katonaságnak; az ebből adódó vesztesége (deperditája) 111 Ft 50 xr, amint ez a nemes vármegye számvevősége által gondosan készített számadásból nyilvánvaló. Miután mindezeket ilyenformán elvégeztük, végrehajtottuk a jelen összeírás és az urbárium összevetését, és ebből kitűnik, hogy az 1772. évi jún. 19-i urbárium szerint, ebben (az urbárium szerint I. osztályú) a faluban kell lennie 10 egész és hatnyolcad teleknek, 258 egész háromnegyed hold telek után járó szántófölddel és 146 kaszás réttel. Az új bediktálás szerint az összeírt telkes jobbágyok kezén van ebből: 118 telkes jobbágy kezén egynegyed-egynegyed telek, 9 telkes jobbágy kezén háromnyolcad-háromnyolcad telek, 1 telkes jobbágy kezén fél telek, hozzáadva az ugart, összesen 33 egész és háromnyolcad telek van, 867 egész és háromnegyed hold szántófölddel és 400 egész és fél kaszás réttel; megállapítható, hogy ezen a helyen az urbáriumhoz képest sem hiány, sem elhagyott telkek nincsenek. Kézművesek: összesen 1. Csizmadiamester (zsellér, aki mesterségét leginkább télen gyakorolja, legénye nincsen, nyáron a mezőgazdaságban dolgozik). Az 1828-as orsz. összeíráskor Geszten minden háztartást külön írtak össze; így lehetséges az egyes háztartásokban (143) élő adózók bemutatása: 4—4 adózó személyt írtak össze 11 háztartásban 3—3 adózó személyt írtak össze 18 háztartásban 2—2 adózó személyt írtak össze 93 háztartásban 1—1 adózó személyt írtak össze 16 háztartásban 5 háztartásban nem írtak össze adózó személyt. Kiegészítő adatok és megjegyzések Varga János: Az úrbéres föld mennyiségének változása Bihar megyében az úrbérrendezés és 1836 között c. tanulmányának (AtSz. 1959. 37.) forrása szerint Geszten az adott időszakban nem volt telekszámváltozás. Az 1828. évi orsz. összeírás alapján azonban megállapítható, hogy jelentős telekszámváltozás kö322