Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Magyar Gyula

mérőnyi szántóföldnek a termését (csak a magot vonva le, úgyszintén az illetékes kilencedet) 4 3/4 mérőben határoztuk meg, átlagos árát pedig 36 xr-ban rögzítettük, egy p. m. szántóföld hasznát (amellyel a kaszálókat egyenlőnek venni rendeltük) 2 Ft 51 xr-ban vettük alapul. Ezeket előrebocsátva, az elvégzendő munkák igazságos bérének a meghatározásához láttunk hozzá: minthogy itt a törvényhatóság által a béreket meghatározó árszabás előzőleg nem volt, a bírák és ellenőrök bevett szokások szerint tett vallomását a helyiekkel összekapcsolva egy kaszás rét lekaszálását 18 xr-ban, összegyűjtését és összerakását 12 xr-ban, összehordását — azzal, hogy a rétek szerfelett távol fekszenek — 24 xr-ban határoztuk meg: ezzel a számítással egy kaszás rét elvégzendő munkáinak a bérét 54 xr-ban határoztuk meg. Ahogyan a fent bevezetett számítás szerint az egy mérő rétre jutó hasznot 2 Ft 51 xr-ban mutattuk ki, levonva az elvégzendő munkák 54 xr-ban rögzített bérét, magától érthető, hogy egy p. m. rétből a jobbágyoknak tiszta haszonként csak 1 Ft 54 xr marad. A szőlők A gyulai határban lévő szőlők az elvégzendő munkák szempontjából (a talaj változatossága miatt) nagyon különböző: az egyik részen 4 kapást kívánnak, míg a másik részen csak hármat, sőt a legjobb talajú helyen fekvő szőlőknél ketten szokták a munkát elvégezni. így egy p. m. szőlő megművelése átlagban 3 kapást kíván. A gyulai határban az első osztályú földek arendális censusa 48 xr. Egy kapás után a szőlők termése 3 1/3 vederben lett meghatározva,így egy p. m. szőlőnél a termés átlagosan, levonva a természetben beszolgáltatandó kilencedet, csak 10 veder. Elkészítve a számvetést, hogy milyen borárak álltak fenn ezen a helyen az 1820. évtől az 1826. évig bezárólag, kitetszik, hogy átlagban egy veder bor közepes folyó ára egy Ft volt, ennél fogva az egy kapás után a 3 1/3 vederben rögzített termést véve, egy kapás után a termés közepes árát 3 Ft 20 xr-ban számíthatjuk. Miután a szőlőkről mindezeket előrebocsátottuk, az elvégzendő munkák bére — megtudva az ellenőrök esküvel erősített nyilatkozatából, hogy a szőlőkben a kapálást a fedéssel együtt szokás végezni, és figyelembe véve a helyi körülményeket— az általunk végzett vizsgálat alapján a következő: 5 kapálás —14 xr-al 1 Ft 10 xr, a karók be verése 9 xr, a metszés 14 xr, a gyomlálás 7 xr, a kötözés 7 xr; egy kapás szőlő munkabére összesen 1 Ft 47 xr. így, ezek után megállapítható, hogy a jobbágyoknak a szőlőkből minden egyes kapás'ütán tiszta haszonként 1 Ft 33 xr marad. A tehenek A bírák és az ellenőrök esküvel erősített nyilatkozatából megtudtuk, hogy egyrészt a jobbágyok (a helyi szokást elfogadva) nem annyira a tej haszna miatt, mint inkább a szaporításból, az utánpótlás (a szaporulat) tartásából, neveléséből származó nyereség érdekében tartják a teheneket, másrészt, hogy ezen a helyen az a szokás, hogy csak 6 hónapon át fejik rendszeresen a teheneket: ugyanis a szárazság megérkezvén (a szomszédos, közös, sziksós minőségű legelő megfogyatkozása miatt) a fejős tehenek csordáját a szaporulattal együtt a várostól két vagy több mérföldnyire levő legelőre kényszerülnek kihajtani, ahol azon idő alatt is, amíg fejik őket, egy-egy tehéntől naponta mindössze 2 itce tejet 154