Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Magyar Gyula

fejnek, egy krajcár közönséges áron. Az új üsző ára 3 Ft. Viszont a téli tartásra 152 napon át, naponta 16 font széna százanként 20 xr-os áron vehető számításba. Egy tehén utáni jövedelmeként 9 Ft-ot, kiadásként 8 Ft 6 xr vehető tehát a jobbágyoknál, s így a fejős tehenekből származó tiszta haszon csak 54 xr. A legelő A nemes uradalommal közös használatban levő legelő elég tágas; szárazság idején teljes egészében, a Körös kiöntéseitől pedig nagyobb részében korlátozott. Javadalmak és károsodások A mezővárosi lakosságnak a nyári paraszti munka és a szomszédos vásárokra járó kézművesek fuvarozása kivételével más rendkívüli kereseti módja nincsen. A határ mind az őszi, mind a tavaszi vetést befogadja. Bár az esküdtek azt állítják, hogy a földek trágyázása szükséges lenne, a földek rendszeres trágyázása nincs szokásban. A szántást az őszi vetés alá háromszor, a tavaszi alá egyszer (6 és 8 jármossal) kell elvégezni. Mind heti, mind évi vásárokat rendeznek a városban: ez az egyetlen vásárhelye az egész törvényhatóságnak: szomszédos vásárhelyek közül Arad 6, Nagy Várad 9, Debrecen 13 mérföldnyi távolságra van. A városi közösségnek 2 lisztőrlő szárazmalma van, ezen túl negyedéves úrbéri kocsmáitatást élvez, amely javadalmak évi jövedelme 7 év bemutatott számadásaiból számítva, 172 Ft 4 xr, ill. 78 Ft 37 xr. A közösség rendkívüli javadalomképpen használ még bizonyos területet (a bírák vélelmezett bemondása szerint 156 p. m.) erdő megnevezés alatt: hasonlóképpen ugyanennek a szomszédságában körülbelül 100 p. m. területet a közösség rétjének megnevezése alatt, amely rendszerint a Körös évenkénti áradásainak van kitéve, s ezért a legszélső része és csupán tartós szárazság idején használható. A közösségnek évi tűzifa szükséglete fedezéséből (részint gallyazásokból, részint a kiszáradt fák kivágásából) mintegy 80 Ft-ra becsült haszna van. A csupán túlságos szárazság esetén megmaradó részen pedig, részben a városi közösség közös szükségletei érdekében, a másik (nagyobb) részen a mezővárosi jobbágyok szoktak kaszálni, a területet maguk között felosztva. Mellőzve ezt, mint túlságosan bizonytalan és csekély jövedelmet, a mezővárosi közösség által birtokolt rendkívüli javadalmak becsült összege 330 Ft 41 xr. A Körös kiöntéseitől a legelő, a rétek, sőt részben a város is a szárazságtól, a jégesőtől a szántók és a szőlők gyakran károsodnak. A város mellett elfolyó Fekete Körös folyó, bár nem hajózható, felduzzadása idején a szomszédos megyék erdeiből mind ladikokon, mind tutajokon épületfát szállítanak. Az (állami) köz-postaúton fekvő mezőváros az átvonuló katonaságtól nem csekély mértékben károsodik: a rossz, csaknem járhatatlan utak miatt négyesfogat helyett gyakran 8 és 10 egybefogott lóval segítik át az átvonuló kincstáraikat, ami nevezetes kár. A közösségi javadalmak jövedelmei a megyei házi pénztár ellátására nem elegendőek, sőt ennek fedezése címén az adózókra adót vetnek ki. A város területén fekvő megyeházban tartják a megyei közgyűléseket és a törvénykezéseket; vannak még itt népiskolák (nemzeti iskolák) és a báró Máriássy nemes gyalogezred egyik kihelyezett sorozóbizottsága is itt működik. Úgy találtuk, hogy az itt állomásozó katonaságnak szolgáltatni szokott ter155