Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
II. Az egyes települések összeírásai - Magyar Gyula
6 sertése van 4 telkes jobbágynak 5 sertése van 6 telkes jobbágynak 4 sertése van 12 telkes jobbágynak 3 sertése van 14 telkes jobbágynak 2 sertése van 35 telkes jobbágynak 1 sertése van 63 telkes jobbágynak 7 sertése van 1 zsellérnek 4 sertése van 2 zsellérnek 3 sertése van 2 zsellérnek 2 sertése van 9 zsellérnek 1 sertése van 10 zsellérnek 4 sertése van 2 hazátlan zsellérnek 3 sertése van 1 hazátlan zsellérnek 1 sertése van 3 hazátlan zsellérnek 140 telkes jobbágynak, 24 zsellérnek és 6 hazátlan zsellérnek összesen 479 sertése van. utasítás előírása szerint néggyel, vagyis a terményfajták számával elosztva, a kapott összeg egy p. m. átlagos értéke (36 xr). Miután ezeket az árkulcsokat előre rögzítettük, annak a kiszámításához fogtunk, hogy a jobbágyoknak szántóföldtjeikből mennyi tiszta hasznuk marad. Az elvégzendő munkák bérét leszámítottuk, mégpedig a következő módon: Megtudva az esküdtek és ellenőrök esküvel erősített bevallásából azt, hogy az őszi vetés alá háromszori, a tavaszi alá egyszeri szántásra van szükség a határ úrbéres földjein, azonfelül, hogy a sziksós talaj minősége miatt a szokásosnál hamarabb, már május hónap első napjaiban, tehát a jármos állatok téli tartása idején, és akkor nem kevesebb, mint 6 és 8 jarmossal kényszerülnek a szántást elvégezni, amiért is a jobbágyok ezt, leginkább a rendelkezésükre álló lehetőségeket többen szövetkezésben egyesítve, közös, egyesült erővel teszik: egy p. m. első megszántását 36 xr-ban, a másodikat 24 xr-ban, a harmadikat pedig a boronálással — hasonlóan 36 xr-ban, a tavaszi vetés alá való szántást hasonlóan 36 xr-ban számításba venni határoztuk: mindezeket figyelembe véve, egy p. m.-t befogadó föld tavaszi és őszi szántásának költsége átlagosan 1 Ft 6 xr. A fent levezetett átlagos termés és az egy p. m. vetés átlagos ára alapján a kiszámítandó haszon 2 Ft 28 xr: leszámítva az elvégzendő munkák béreként kimutatott 1 Ft 6 xr-t nyilvánvaló, hogy a jobbágyoknak úrbéres földjeikből valóságos tiszta haszonként egy p. m. vetés után csak 1 Ft 22 xr marad (az aratás, cséplés, összehordás bérét nem is véve számításba, amelyek hasonlóképp megfelelő figyelmet érdemelnének azért, mert a jobbágyok földjei 3 és 5 mérföldre is távol fekszenek a várostól). A rétek Az ellenőrök esküvel erősített nyilatkozatából kitűnik, hogy a gyulai határban — nem akadályozza ezt a rétek különbsége — egy kaszás egy mérőt befogadó rét területét képes lekaszálni; ebből következik, hogy a kimutatásba bevezetett kaszás rétek ugyanannyi p. m. vetéssel veendők egyenlőnek. A rétek hozamának a felkutatásában eljárván, megfigyelve azt, hogy ezen a helyen egy réten sem kaszálnak sarjuszénát, és azt, hogy az összeírásba bevezetett kaszálók minden évben ugyanazon számban vehetők használatba, azokat a földek kiszámított és meghatározott hasznával ilyenformán vettük egyenlőnek: miután egy 153
