Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)
II. Az egyes települések összeírásai - Füzesgyarmat
A mezőváros határában a búzát 4 1/72, az árpát 4 32/72, a zabot 3 36/72 mérő terméssel számítván — levonván a magot és a természetben beszolgáltatni szokott kilencedet, egy p. mérőben 32/72 (együtt 1 32/72 p.m.), átlagosan 1 p.m. vetés termését (hozzáadva 1/72 csekély töredéket) 2 40/72 p. mérőben lehet meghatározni. Az átlagos érték Gyula mezőváros piachelyének (mely innét 4 statiónyi távolságra van) törvényes árai alapján (a kétszeresé 54 3/5, az árpáé 26, a zabé 4/5 xr), a helyesebb számítás érdekében 3/5 töredéket hozzáadva 36 xr-t tesz ki, de leszámítva fuvar címén — bármely állomásig — 3 xr-t 24 xr. Az 1 p.m. vetés megműveléséhez elvégzendő munka béreként (az ősziek alá kétszer szántanak, helyi szokás szerint az elsőt 48 xr-al, a másodikat a boronálással együtt 40 xr-al, a tavaszit hasonlóképpen 48 xr-al véve) összesen átlagban 1 Ft 8 xr állapítható meg. Ha 1 p.m. vetés termésének értéke 1 Ft 1/3 xr-ban van meghatározva, a jobbágyoknak egy p.m. után semmi hasznuk nincsen, sőt 6 2/3 xr a veszteségük. A rétek A réteknél a kaszások számai ugyanannyi p.m.-nek veendők. A rétek hasznaként átlagban 1 p.m. termésének a hasznát vehetjük (nem vonva le a kilencedet); ez a korábban meghatározott árral 1 Ft 12 xr. Ebből az összegből levonva az elvégzendő munkák bérét, 1 embervágónyi rét lekaszálását 14 xr-ban, összegyűjtését 12 xr-ban, öszehordását 20 xr-ban számítva. Az esküdtek vallomása alapján, helyi szokás szerint, a jobbágyoknak tiszta haszonként 26 xr marad. A szőlők Mivel itt első osztályú földek nincsenek, a szőlők censusát a szomszédos Mezőberény első osztályú földjeinek censusával (56 xr-al) vettük egyenlőnek. A határbeli szőlőkben egy p.m. nagyságú területen — az esküdtek vallomása szerint — az eltérő művelést figyelembe véve — átlagosan 3 és fél kapás szükséges. A termés, levonva az uradalomnak szolgáltatni szokott kilencedet, bármely kapás után átlagosan 2 3/4 veder. Egy veder ára — átlagosan 54 xr. E számítás alapján 1 kapás szőlő haszna 2 Ft 28 1/2 xr, ebből leszámítva egy kapás szőlő munkabérét, helyi szokás szerint véve a bért: 5 kapálásért 1 Ft-t, metszésért 14 xr-t, gyomlálásért 6 xr-t, kötözésért 6 xr-t, (karózás és trágyázás nincsen szokásban). A jobbágyoknak bármely kapás után tiszta haszonként 1 Ft 2 1/2 xr marad. A tehenek A tehenet itt 5 hónapon át fejik (naponta, átlagosan közepes tejhozam mellett ezt 1 xr-jával lehet számítani). Az üsző értékét 2 Ft-al lehet számításba venni (a trágyát nem véve figyelembe). Egy tehén után a várható jövedelmet 4 Ft 30 xr-ban lehet számítani, a téli hat hónapos tartásra — helyi érvényes szokás szerint 4 Ft-t kell venni, s a jövedelemből ezt levonva, tiszta haszon címén egy fejős tehén után 30 xr marad. 130
