Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Füzesgyarmat

Jótétemények és károsodások A lakosoknak semmiféle különleges kereseti lehetőségük nincsen. A legelő, ha szabad az áradásoktól, akkor elegendő, a megújuló áradások azonban gyakran korlátozzák. Határukon kívül lévő legelőt nem szoktak használni. A földek trágyázása nincsen szokásban, mert az utak szerfelett messze esnek és leginkább járhatatlanok. A szántást ősszel kétszer, a tavaszi alá egyszer, legalább négy jármossal kell végezni. Az áradásoktól, valamint az állóvizektől a legelő, a rétek és nagy részben a szántók; a jégesőtől, a gyakran jövő szárazságtól leginkább a gabonavetések és a szőlők sokat károsodnak. A törvényhatóság keretén belül lévő szomszédos vásárhely Gyula mezőváros 8, a megyén kívül lévő szomszédos Nagyvárad szintén 8, Debrecen 10 mérföldnyire van. A nemes uradalom bőkezűségéből a mezővárosi közösség 35 p.m. szántóföldet és 70 kaszás rétet birtokol. Az úrbéri kocsmáitatás javadalmát Szt. Mihály napjától Szt. György ünnepéig élvezi, s ezt 200 Ft-ért haszonbérbe adja. Ezen felül tart egy szárazmalmot, amelynek jövedelme az elmúlt 7 év számadásai alapján, mivel a földesúri malmok gazdagabbak, 27 Ft-ban állapítható meg. így a közösség által élvezett rendkívüli javadalmak évi jövedelme összesen 227 Ft. A katonaság átvonulási útjában fekvő mezőváros, egyrészt, mert mindenfelől nagyobb állomások vannak, másrészt az utak csaknem teljes járhatatlansaga miatt nem csekély terhet érez az átvonulásokból. A község jövedelmei nemcsakhogy nem elegendők a megyei házi pénztár szükségleteinek a fedezésére, amely a törvényhatóság által, az adókivetéssel azonos módon van felosztva, de még magának a közösségnek szükségleteire sem elegendők. A fiúk és lányok elemi iskoláin kívül a mezővárosban más intézmény nincsen. Az állomásozó katonaságnak szolgáltatandó természetbeliek adminisztrációjából keletkező deperditái (veszteségei) — mint az a bemutatott és a megyei számvevő által láttamozott számadási táblázatokból kitűnik, 1827. nov. 1. — 1828. ápr. 30. között 256 Ft 44 6/8 xr-ra növekedtek. A jegyző, a lelkész és az iskolák tanítói összesen 3 4/8 úrbéri telket birtokolnak. Ezek minden földesúri szolgáltatástól és adótól mentesek. Kézművesek (összesen 22): 1 telkes jobbágy, 20 zsellér, 1 hazátlan zsellér. Legények 2 Kovácsmesterek (6): 2 zsellér (szőlő és állatvagyon), 2 zsellér, (csak állatuk van), 2 zsellér (csak néha dolgoznak). Szíjgyártómesterek (7): 1 telkes jobbágy (6 2/6 p.m. vetése és 5 4/8 rétje van), 1 zsellér (fiával mint legényével dolgozik), 5 zsellér. Csizmadia (6): zsellérek, szőlőjük és állatvagyonuk van. Szűcs (2): zsellérek. Üveges (1): hazátlan zsellér. Acs (1): mesterlegény zsellér. Kocsmáros (3) (oenopola) saját házában földesúri bort mér (szőlővagyona van), 131