Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Endrőd

a termés értéke 3 Ft 45 xr. Leszámolva ebből, az egy kapás szőlőterület munkabéreként, 5 kapálásért és befedésért 50 xr-t, metszésért 12 xr-t, kötözésért és gyomlálásért 6 xr-t, összesen 1 Ft 8 xr-t, a jobbágyoknak egy kapás után tiszta haszonként 2 Ft 37 xr marad. A tehenek A fejős tehenek haszna (számításba véve, hogy itt a teheneket csak öt hónapon keresztül fejik), naponkénti közepes tejhozam mellett 1 xr. A borjú értéke 3 Ft, így egy tehén haszna összesen 5 Ft 30 xr. A téli tartás 4 Ft. A haszon így végül is csak 1 Ft 30 xr. A legelő A legelő (az uradalommal együtt használva) bőséges, de az áradások gyakran korlátozzák. Jótétemények és károsodások A lakosoknak a szomszédos pusztákon föld-haszonbérletből van kereseti lehetőségük. A megyebeli piachely Gyula 7, a megyén kívüli piachely Pest, 20 mérföldnyi távolságra van. A község a földesúri uradalomtól 72 hold szántót és 66 kaszás rétet kap, annak fejében, hogy az uradalomnak szükséges fuvart szolgáltatja. Van a közösségnek egy négykövű szárazalma, — több évi számadás alapján — a jövedelme 298 Ft 57 xr, azonkívül a földesúri kocsmáitatás javadalmát is élvezi Szt. Mihály napjától Szt. György napjáig. A Sebes-Körös tutajozásra alkalmas, a közösségnek azonban nem szolgál hasznára, mert igen gyakori kiöntéseivel a határ területének 2/3-át is elpusztítja. A falu a közutakon kívül fekszik, így az átvonuló katonaság terhét nem érzi. A község jövedelme a házipénztár szükségleteinek a fedezésére nem elegendő. A szükségeseket adóként szedi be. A faluban semmiféle itézmény nincsen. Az állomásozó katonaságnak szolgáltatandó természetbeniek adminisztrációjában veszteségei (deperditái) vannak. A minden földesúri szolgáltatástól és adótól mentes telkek száma 4 7/8. Egy nemes személy kezén van 2/8 telek. Kézművesek (összesen 44): telkes jobbágy 2, zsellér 38, hazátlan zsellér 4. Ácsmester (1): folyamatosan dolgozik (telkes jobbágy, föld- és állatvagyonnal). Szabómesterek (összesen 5): félévet dolgoznak, zsellérek, szőlő- és állatvagyonnal. Kovácsmester (összesen 9): zsellérek, állandóan dolgozik 2 zsellér, 7, félévet dolgozik (szőlő- és állatvagyonuk van). Csizmadia (összesen 15): 1 telkes jobbágy, 14 házas zsellér, mindnyájan félévet dolgoznak (szőlő- és állatvagyonuk van). Takácsmester (összesen 2): zsellérek, az egyik félévet dolgozik, a másik olykor dolgozik (vagyonuk nincsen). Kötélverőmester (1): néha-néha dolgozik, zsellér (szőlő- és állatvagyona van). 119