Erdei Aranka: Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 13. (Gyula, 1986)

II. Az egyes települések összeírásai - Endrőd

Kerékgyártómester (összesen 4): 3 házas zsellér, mindhárman félévet dolgoznak (szőlő- és állatvagyonuk van), 1 hazátlan zsellér. Kalaposmester (1): folyamatosan dolgozik, hazátlan zsellér, szőlővel. Szűrszabó (1): (gausapearius néha), néha dolgozik, házas zsellér. Tímármester (1): (coriarius) félévet dolgozik, zsellér (szőlője van). Szűcsmester (4) (pelliones): 3 zsellér, 1 hazátlan zsellér, félévet dolgoznak (szőlőés állatvagyon) Kereskedő (1): boltja a saját házában van, 100 Ft összegű alaptőkével kereskedik, zsellér. Malmok: 1 telkes jobbágy (szőlő- és állatvagyon) 2 malmot bérel a földesúrtól 22 Ft 24 xr-ért. 2 telkes jobbágy (gazdag állatvagyon és szőlőbirtok) lisztőrlő szárazmalmot bérel 11—11 Ft 12 xr-ért. 2 zsellér lisztőrlő szárazmalmot bérel 11 Ft 12 xr-ért fejenként. 2 zsellér (szőlő- és állatvagyon) olajmalmot bérel 5 Ft 6 xr-ért fejenként. Kiegészítő megjegyzések OL N 26 58. cs.: Az 1828-as országos összeírással kapcsolatos földesúri reflexió: „Az úrbéri tabellából nyilvánvaló, hogy Endrődön 1771-ben, az Urbárium bevezetésekor 49 4/8 telket találtak, és vezettek be. Az urbárium bevezetésének idejétől az úrbéri telkek száma — részint a maradványföldekből, részint a földesúri allodiaturákból — a földesúri uradalom igen nagy kárával folyamatosan annyira nőtt, hogy a jelenlegi úrbéli állomány 189 7/8 telek, míg a földesúri allodium csupán 8 telekből áll..." „A földesúri uradalom az úrbéres telkeknek a földesúri uradalomhoz viszonyított aránytalan minősége és mennyisége miatt kénytelen megállapítani, hogy őt a gazdasági adminisztráció hibájából igen súlyos kár és veszteség érte a javaknak egyébként mindkét felet érintő, gyakori újraelosztásával. Ezért a jelen országos összeírás alkalmával a földesúri uradalom óvást emel, és kéri, hogy egyedül az eredeti úrbéri táblázatba bevezetett és az adózás alapjául vett 49 4/8 úrbéres telket vegyék fel a porták összeírásába, fenntartva magának a jogot és a lehetőséget, hogy az úrbéres telkeknek a korábbi állapotba való visszaállítása ügyében a maga útján járjon el... Mivelhogy ennek a falunak a közössége az 1828. évben, amelyben ezt a jelen országos összeírást elvégezték, az összes földesúri uradalmat illető úrbéri szolgáltatást árendában bírja, és ennek a határnak egész közös legelőjét is egyedül használja, ezért magából következik, hogy az árendális (bérleti) idő elteltével, a legelőnek a szabályozását a földesúri uradalom legközelebb a maga hatáskörében kell hogy végrehajtsa. A lakosok az úrbéres földek műveléséhez szorosan szükséges állatok mellett más összeírt számos állatok és juhok odahajtásának a lehetőségétől és alkalmától teljességgel fosztassanak meg ... Mivel az adózók által birtokolt szőlők ... az adózás szilárd alapjául sem szolgálhatnak, a földesúri uradalomnak szándékában áll ezeket rövidesen az allodiaturához visszacsatolni, ezért kéri, hogy ezt a körülményt is tegyék megfontolás tárgyává a porták összeírása alkalmával." 120