Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

I. - Szabó Pál szerepe az „Orosházi Szépmíves Céh” megalakításában és működésében. Részletek helytörténeti munkáiból

Szabó Pál szerepe az Orosházi Szépmíves Céh megalakításában és működésében. Részletek helytörténeti munkáiból. Szabó Pál, kezdeményező és szervező erejében bízva, a Horthy-korszak kezdetén, ebben a történelmileg nehéz és bizonytalan időben, dolgozni akart, tehát szülőhelye kulturális felemelkedéséért. Ez nyilvánvalóan kiútkeresés, menekülés volt. Már 1919-ben, a román megszállás idején, egyik kezdeményezője volt az Orosházi Irodalmi Kör megszervezésének, amely kis létszámú, de lelkes összefogója volt a mezővárosi jellegű nagyközség kulturális törekvéseinek. Szabó Pál „íme a Szépmives Céh kezdete'''' című feljegyzésében így emlékezik a Körre:" Az Orosháza és Vidéke 1919. december 21-i számában ad hírt a Kör alakulásáról, „Orosházi Irodalmi Kör" című cikkében.: „Városunkban a katonai hatóság engedelmével irodalmi kör alakult. A kör célja az irodalmi ismeretek mélyítése és az írói hajlamok fejlesztése. E meleg baráti kör első alakuló ülését ma du. 5 órakor tartja a IV. 414 szám alatt. Az eddigi tagok névsora a következő: Branyiczky Dezső,

20 Hering Gyöngyi, Jároly József, Jászay Horváth Elemér,

21 Kardos Böske, Kardos György, Kárpáti Károly, Kertész Béla, Rajki József,

22 Sass Árpád,

23 Sass Böske, Sulyok Endre

24 és Dénes, Szabó Pál, László és Sándor, Tüske László, Weisz Lajos. A tagoktól pontos megjelenést kérünk! — A kör első rendezvénye Rajki József szobrászművész kiállítása volt." 1921—22-ben Szabó Pál —• amint egy későbbi visszaemlékezésében írja — — a „Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetsége (MIMOSZ) orosházi megbízottja volt. A Szövetség programjaként tűzte ki, „hogy a szocialista tömegeket mély emberi kultúrával itassa át."

25 A Szövetség helyi csoportjának megalakulására nincs adat, csupán a Szövetség két körlevelét őrzi a Levéltár 1921. április haváról, Szabó Pál egykorú jegyzetével. A fejlődő Orosházán hiányzott egy átfogó profilú kulturális egyesület. Működtek ugyan a különböző társadalmi rétegek egyesületei: az értelmiségiek Rotaryklubja, munkás és földmives olvasókörök, munkás eszperantó egyesület, különböző szakegyeletek, dalkörök és testedző egyesületek, de az irodalom és művészet iránt érdeklődő polgárságot, az értelmiséget összefogó magasabb szintű kulturális társaság megalakulására 1936-ban Szabó Pál, aki ezidőben a MTI orosházi kirendeltségét vezette — és a baráti és ismeretségi köréhez tartozó néhány agilis és tehetséges baloldali barátja tette meg az első lépéseket az Orosházi Szépmives Céh formájában. — Egy olyan egyesület megalakítását tervezték, amely lehetőséget adna az irodalom, a művészet és tudomány iránt érdeklődők tömörítésére és módot adna ilyen irányú tevékenységre. Olyanféle progresszív vonásokat is felmutató szervezkedésre gondoltak, mint a békéscsabai Aurora Kör, amely már 1911-ben megalakult. Az elnevezést az Erdélyi Szépmives Céh neve sugallhatta. A szervezés munkájának zömét — amint az a levéltári anyagból kitűnik — Szabó Pál végezte s ő készítette el a kultúregyesület alapszabályát is. E szerint az egyesület célja a) mindazoknak az egybegyűjtése, akik a tudományt, irodalmat, zenét, vagy a képzőművészet bármely ágát művelik, vagy az iránt érdeklődnek, b) a művészet terjesztése és a nagyközönséggel való megismertetése. Az alapszabály tételesen leírja az egyesület működésének pontokba foglalt