Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

I. - Szabó Pál szerepe az „Orosházi Szépmíves Céh” megalakításában és működésében. Részletek helytörténeti munkáiból

szabályait, többek között az alakítandó 3 szakosztály (a tudományos, az irodalmi és zenei, valamint a képzőművészeti) működési elveit. Az alakuló közgyűlést 1936. február 10-én az Alföld Szálló nagytermében tartották meg s az alapítók névsora arra utal, hogy az úgynevezett „középosztály" (beleértve a jómódú polgári, iparos, kereskedő, gazdálkodó réteget is) mozgékonyabb része valóban érdeklődött az egyesület célkitűzései iránt. Elnökké dr. Berthóty Károly ügyvédet, főtitkárrá Szabó Pált választotta meg az alakuló közgyűlésen megjelent mindössze 65 tag.

26 A Szabó Pál irathagyatékában található néhány 1935—37. évi egyesületi választmányi és közgyűlési jegyzőkönyvben csak utalásokat találhatunk a vezetőség elképzeléseire és terveire. Ezekről és a Céh működéséről átfogó képet ad az 1965-ben kiadott „Orosháza története" c. monográfiában Elek László.

27 Ismerteti az irodalmi, művészeti, tudományos, és zenei szakosztály 1936—37. évi, elismerésre méltó eredményeit és megállapítja: „Mindössze az első két esztendő volt mozgalmas életében. 1939-tői kezdődően már alig-alig van hír róla s amikorra Keresztes Lajos 1941-ben összefoglalta az Orosházáról szóló kultúrtörténeti ismertetését, már teljes tétlenségre és némaságra kárhoztatott intézmény lett belőle, amelynek csak a neve élt." Az Orosházi Szépmives Céh legnagyobb érdeme, hogy egy egészséges folyamatot indított el s felhívta az értelmiség figyelmét a helyi hagyományok ápolására és összegyűjtésére." Ma már nyilvánvaló, hogy az orosházi „középosztály" nagyobb része nem támogatta a Szépmives Céhet, több okból: a kultúrára általában keveset áldozott, amit a Céh nyújtott, vagy nyújtani akart azt magasnak találta s végül, de nem utolsó sorban: vagy nem azonosította magát a legmozgékonyabbak progresszív szemléletével, vagy nem mert eltérni a hivatalos „vonaltól"! Szabó Pál így emlékezik a Céh-ről: „ A harmincas években a legjelentősebb munkám az Orosházi Szépmives Céh megszervezése volt. Az egyesület formálisan 1936-ban alakult meg, de ténylegesen már évekkel korábban is működött. 1938-ban a tagok nagyobb része és én is elköltöztünk Orosházáról. A Céh megszűnt, de a nevekkel később is találkoztunk: Sós József, Fekete Zoltán, Boldizsár István, Maronyák József, Kohán György Kossuth-díjat kaptak. Székely Béla a honvédvezérkar főnöke, Sós József a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett, vagy tízen egyetemi és főiskolai tanárok, miniszteriális főtisztviselők stb. lettek. Dénes György a Marx Károly Egyetem prodékánja, én az Újságírók Szakszervezetének elnöke. Megírtam Orosháza történetét, sok előadást tartottam." A Szépmives Céh hasznos s jórészt magában álló tevékenységének bizonysága az 1937. évi Évkönyv, melynek minden sorából a szerkesztő Szabó Pál és szerzőtársai szeretete nyilvánul meg a szülőföld iránt. (Az Évkönyv az Orosházi Friss Újság könyvnyomdájában jelent meg 1937-ben. Ezzel is a polgári liberális Mitlasovszky Jánost támogatták, vagy ő támogatta a Céhet.)

28 Az Évkönyv írói: Németh Imre az írók Gazdasági Egyesülete elnöke,

29 Bakó József tanító, költő,

30 dr. Fekete Zoltán a Földtani Intézet tanársegéde,

31 dr. Sós József biológus orvos,

32