Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

II. - JEGYZETEK

Jegyzetek 1. Békés Megyei Levéltár (a továbbiakban BML.) XIV. 15. Szabó Pál ny. orosházi tanár és újságíró kéziratai és cikkei. Idézet Szabó Pál — Szabó Pálról c. írásából. — b. 5.347. dosszié (továbbaikban d) Szabó Pál éleshangú kis írásában arra a sajtóvitára is emlékezik, amelyről a Budapesti Hírlap 1936. május 17-i számában Németh Károly újságíró ad hírt. Eszerint a neves népi író, a biharugrai Szabó Pál, 2 tanú jelenlétében felszólította, hogy használjon egy megkülönböztető előnevet, mert újságcikkeit a névazonosság miatt neki, az irodalomban már elismert írónak tulajdoníthatják. Ez a név vita 1945-ben megismétlődött — amikor egy Sztálint gyalázó könyv Szabó Pál nevű íróját tévesztették össze az orosházi és a biharugrai Szabó Pállal. — Erről a későbbiekben részletesebben számolunk be. 2. Budapesten 1912 őszén a fedett lovardában, a Tattersálban — az egyetemi és főiskolai hallgatók béketüntetést rendeztek, amelyen a különböző világnézetű csoportok verekedést provokáltak. A rendőrség oszlatta fel. 3. dr. Ágoston Péter (1874—1925.) jogtudós és történész. Egyetemi hallgató kora óta részt vett a munkásmozgalomban. Elnöke volt a nagyváradi Nemzeti Tanácsnak, majd a Tanácsköztársaság idején külügyi népbiztos-helyettes. 1919. szeptemberben letartóztatták és halálra ítélték. Fogolycsere útján 1922-ben a Szovjetunióba került és a Munkaügyi Népbiztosságon dolgozott. 1924-ben Angliába, majd Franciaországba költözött és 1925-ben ott halt meg. (Munkásmozgalomtörténeti Lexikon. Budapest. 1972. 18.) 4. Felesége, Lipthay Gabriella orosházi óvónő életéről szól e kiadvány II. fejezete. 5. BML. XIV. 15. Sz. P. ir. d. 1. 1. d. 6. Az I. világháború nagy fogolytáborai az Ural hegység ázsiai lejtőjén. A tockoei büntető tábor volt. 7. dr. Mössmer Pállal a szimbirszki hadifogoly gyűjtőtáborban ismerkedett meg Szabó Pál és Petrográdban is állandó barátságban voltak. Mössmer a társadalmi fejlődés kutatója volt. „A német tudományos szocializmus" címen könyvet írt Marxról és Engelsről és állandó előadója volt a magyar hadifogolytáborokban tartott szemináriumoknak. (BML. XIV. 15. Sz. P. ir. a. 1. 1 d.) 8. Rudnyánszky Endre (1884—1943) budapesti újságíró, az oroszországi hadifoglyok forradalmi mozgalmának egyik szervezője és a Tanácsköztársaság hivatalos moszkvai képviselője volt. 1921-ben Bécsbe küldik illegális szervező munkára, de feladatát nem teljesítette s ezért 1926-ban a Szovjetunióban