Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

I. - Szabó Pál szerepe az „Orosházi Szépmíves Céh” megalakításában és működésében. Részletek helytörténeti munkáiból - Orosháza

Mint a múlt század végén a clondyke-i aranymezeire, úgy özönlött a nép a sikerült települések helyére. A termőföld vonzóereje még az aranyénál is nagyobb. Holdkórosai között pedig épp annyi nemes embert találunk, mint ahány szolgasorban felnövekedett. A Liktenek hercegi ágyból származóknak mondják magukat, a Vásárhelyről ideköltözött Szokolai-ak pedig Szokolovics Mehemed janicsárszultán utódai. Köznemes meg éppen annyi lakott itt, hogy évtizedeken át Orosháza döntött a követküldés, alispáni s más megyei tiszti helyek betöltése kérdésében. 1777-ben a 45 szavazásra jogosult nemes közül 23 Orosházán lakott. Mindez persze ma már csak történelem. De ki is hinné, hogy a Mecséry-ek egy emberöltővel ezelőtt még királyi asztalnokok, kabinetirodai főtisztviselők, még korábban pedig nemesi testŐrök és burkusverő generálisok voltak Meg hogy Hartó de Szakolya egyenes egyenes leszármazottja népzenósz és kedvelt trottybandánk közszeretetben álló zeneigazgatója ? Mit tudnak minderről az utódok ? Jóformán semmit. Már generációkkal ezelőtt megfellebbezhetetlenül kerültek a falusi közösnevezőre. De az új onnan jöttéknél is csak az első generáció kivétel. Az még 30—40 éven át harcol a nivellálás ellen, védi meszsziről hozott kiválóságát. A fia azonban már ennek is arra büszke, hogy az apja orosházi voltésértetlenül bámul arra a , ,gyütt-ment "-re, ki szemére veti, hogy oktalanul és indokolatlanul lokálpatrióta. Büszkék is vagyunk a származásunkra, a jótulajdonságunkra, de főként a szerencsés keveredésre. Ennek a következménye, hogy ma Orosházán nincs paraszt. Legalábbis nincs a szónak abban az értelmezésében, hogy paraszt az, aki kizárólag mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. Itt mindenki egy kissé kereskedő is, kupec, vállalkozó, iparos, seftel, barkácsol, vagy cséplőgépet vezet. ' Falu vagyunk, de olyan falu, hol nincs paraszt. Ezerszáz iparos lakik itt és ezerszáz kereskedő. A falusi férfilakosság fele. Ezzel az arányszámmal messze megelőzünk minden csonkaországi várost a Dunától keletre. Ha pedig a város szó nem polgármestert jelent, nem emeletes városházát, tanácsnokot a jegyző s az esküdt helyén, hanem a lakosság foglalkozás szerinti összetételét, akkor inkább város Orosháza, mint Szeged, Debrecen, Kecskemét vagy Nagykőrös. Nincs talán igazunk, ha büszkék vagyunk % Ezt a büszkeséget és nemes értelemben vett lokálpatriotizmust, amelynek Veres József 1886-ban megjelent Orosháza című könyve volt a bibliája, — igyekezett éleszteni és ébrentartani Szabó Pál is helyi vonatkozású írásaival. Sajátos, hogy Szabó Pál széles körben forgatott orosházi helytörténeti munkái, amelyek az ő enyhén fanyar humorával, de a település múltjának kétségkívüli szeretetével íródtak, lényegileg egyidőben jelentek meg Darvas József legismertebb orosházi témájú szociográfiáival (A legnagyobb magyar falu, Egy parasztcsalád története) és számos riportjával, továbbá Féja Géza Viharsarokjával.