Bálint Ferenc: Nem a boldogságra születtünk… Az orosházi Szabó Pál életútja és válogatott írásai - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 12. (Gyula, 1985)

I. - Szabó Pál szerepe az „Orosházi Szépmíves Céh” megalakításában és működésében. Részletek helytörténeti munkáiból - Orosháza számokban

Zöldpaprika 40— 50 mázsa Paradicsom 60— 70 mázsa Káposzta (főtermény) 200 mázsa Káposzta (mellektermény) 50 mázsa Bab (főtermény) 8 mázsa Bab (melléktermény) 2 mázsa Dohány (a járásban) 12— 14 mázsa 2. Összesen: Búza 64 530 métermázsa Árpa 15 884 métermázsa Zab 3 000 métermázsa Épületek Az 1930. évi népszámláláskor közel 6000 házat találtunk Orosházán. A belterület 3213 házából az I. kerületben 998, a II. kerületben 604, a III. kerületben 881, a IV. kerületben 730 ház volt. Építési anyaguk szerint 373 ház épült kőből, vagy téglából (kerületenkint: 75, 81, 84, 133); kő vagy tégla alapon vályogból, illetőleg sárból 1209 (kerületenkint: 122, 162, 721, 204); vályog (sár)-ház volt 1619 (kerületenkint 801, 359, 75, 384); fából vagy más anyagból való összesen csak 12 (kerületenkint: —, 2, 1, 9,). A kerület 2711 házából 64 volt téglaház, 266 tóglaalapú vályog, v. vertfalú, 2377 alapozás nélküli vályog vagy vertfalú, s 4 más anyagból való. A házak nagyobbára cseréppel fedettek a négy belső kerületben 2908 (882, 549, 828, 649); a faluban csak 75 házat fedtek zsindellyel, s 220-at náddal vagy zsúppal. — A külterületeken nem rosszabb az arány: 2402 cseréptetővel szemben 42 zsindelyes és 267 nádas ház áll. Összesen tehát 5924 házat számoltak meg: 437 tégla, 1475 tégla alapú, 3996 alapozás nélküli vályog vagy vertfal, s 16 egyéb anyagú; 5310 cserepes, 127 zsindelyes, 487 nádas. (A cserepes tanya nem ritkaság.) Szabó Pál 1937. januárjában könyv formájában jelentette meg az Orosházi Újság 1936. évi 45—105 és 1937. évi 1—2. számaiban már folytatásokban közölt „Orosháza (helyrajz, vízrajz, történelem)" című igen értékes helytörténeti munkáját. Ebben szeretett szülőhelye történetét az 1744. évi betelepüléstől 1848-ig ismerteti. A vonatkozó komoly történeti munkák (Balassa Pál, Haán Lajos, Karácsonyi János, Oláh György, Veres József művei) ismeretében és felhasználásával a maga sajátos író—újságírói stílusában, színes, olvasmányos formában tárja az olvasó elé a történelmi eseményeket. Az Orosházára betelepült, a Tolna megyei Zomba községből érkezett lakosság szokásainak, gazdálkodásának, életmódjának hiteles