Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
Jegyzetek
megismételték Gváts János bíró, Majo Márton m. bíró, Lormay János jegyző. A korábbihoz képest változtattak a 6. pontra adott válaszon, az alábbiak szerint: „Köztudomásból tudjuk hogy ezen pusztának legelője vagy is mezősége leginkább három szögű táblákra volt s van most is felosztva, innen vette nevét Mezőhegyes." A 7. pontban említést érdemel az alábbi változtatás: „Fetskési kerületnek neveztetik azon rész, mely hajdan határos volt a Tatár járás alatt elpusztult Csongrád Megyei Fetskés községgel". A tatárjárás kapcsán azonban inkább Pereg nevét ismerjük, melynek ostromát Rogerius leírta. (Kristó 1967, 28). 176. Középkori előzménye is volt, a falu helyét azonban nem ismerjük. 1463: Kowacbhaza, 1492: Kowacbhaza (Dl 19 783). Történetét lásd Borovszky 1897, 309-313. 177. A kovácsok lakta iparváros erős túlzás, a felsorolt leletek egy középkori faluhely gyakori leletei. Régészeti kutatások hiányában azonban nem tudjuk, hogy a középkori Kovácsházáról vagy más faluról van-e szó. Az 1864. május 6-án beküldött első jelentésben a 6. pontra adott felelet lényegében ugyanazt tartalmazta, csupán hozzátette, hogy a nevezett faluhely a község déli részén, a Száraz ér mellett van. 178. Az első jelentést Kovacsics István bíró, Jankó Pál esküdt és Bagkuti Antal jegyző írta alá. Több helynevet tartalmazott a 7. pontra adott válasz, mint a fent közölt, ez utóbbiban viszont több hozzájuk fűzött magyarázat. „A község határában topographiai nevek ezek: Kis és nagy Czigányka, hegyeshalom, kutyabont, kürtös, szamár koplaló, kis földek, Ürmös, sóshát, Paradicsom." A kutyabont újkori gúnynév, ilyen nevű falut nem ismerünk a középkorból. 179. 1892: Tót-Bánhegyes Csanád vm. kovácsházi j. 1926: Nagybánhegyes Cs.-A.-T. k. e. vm. mezőkovácsházi j., Kaszaperrel együtt. 1973: Nagy bánhegy es ö.t.\t. Békés m. mezőkovácsházi j. Kaszaper 1940-ben vált ki. 180. A középkorban Bánhegyes néven ismert település itt is lehetett. Vö. Borovszky 1897, 23-26. Régészeti kutatás hiányában azonban ez egyelőre nem dönthető el, vö. 163. jegyzet. Az első jelentés 1864. április 7-én kelt, Gáló János bíró és Unenko Mihály jegyző írta alá, és a fentiekkel szó szerint megegyezik. 181. Lásd a 13. jegyzet alatt. Régészeti terepjárás nélkül nem tudjuk, hogy a középkori Kamarás valójában melyik falu határában keresendő. 182. Az első jelentés a fentiekkel szóról szóra egyezik, 1864. ápr. 26-án kelt. Tarnótzi György bíró és Prim Sándor jegyző írta alá. 183. 1892: Ó-Kígyós Békés vm. békéscsabai j. 1926: Ókígyós, 1973: Újkígyós nk. Békés m. gyulai j. Szabadkígyós 1950-ben vált ki Újkígyósból. 184. Az érem olvasata: Maximilianus II. Romanorum Imperator, Semper Augustus. II. Miksa német-római császár és magyar király (1563-1576) pénzéről van szó. A faluhely feltehetően a középkori Szentbenedek település maradványa (Scherer 1938.1.27.). Lásd még Gyula alatt is. 185. A szövegben közölt adatok eredete ismeretlen. Kígyós a középkorban is falu volt: 1394: Kygyos (Haan-Zsilinszky 1877, 52-55.); 1456: Kygyos(D\ 15 095); 1490: Ä)/gyoj (Dl 74 235). 1508-ban Kygyos-hoz tartozott Rotyma nevű puszta is (Dl 37 842). Történetét lásd: Karácsonyi 1896. II. 183-187., egyes határnevek pedig Békéscsaba és Gyula alatt is. 186. Apáti nevű falut ismerünk a középkorból. Lásd Scherer 1938, 29-39., továbbá az előző jegyzetben idézett irodalom. Toronyi Tamás a gyulai vár védőinek egyike volt annak 1566. évi török ostromakor. Nevét valószínűleg hősköltemények tartották fenn, és a múlt századi „művelt" köztudatba valószínűleg nemes Vörös Mihály András: A bajnokok Vég Gyula várában c. munkája (Hódmezővásárhely, 1807) vitte át. 187. Bignonia: szivarfa 120
