Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

Jegyzetek

188. Az Uj Kígyósi Elöljáróság (Prágai István albíró) 1864. május 5-én kelt 215/1864. számú jelentésében a helynevek gyűjtése ügyében tagadó választ adott, és a földbirtokoshoz utasított. 189. A név személynévi eredetű (Kiss 1978, 486.). A falu történetét lásd Györffy 1965, 223-238. és Kovalovszky 1965, 175-203. Első említését 1468-ból ismerjük: Orrosháza (Dl 16 703). 190. Orosháza határában számos Árpád-kori és középkori falu létezett, melyek megnyugtató régészeti azonosítása még hátravan (Kovalovszky 1965,175-203.). 1456: Gelertegbaza (Úl 37 634, Karácsonyi 1896. II. 120.); 1466: Gekrdeghaza, Sostoeghaza (Dl 16 298); 1525: Apátba Teleké, Kereszteteken, Gelértkutha, Evtheyeu, Thekeletlen, Zilaseghaz, Homokegyhaz, Monyorosegyhaz, Feuldvarteleke (Haan 1870, 148.). Lásd még Györffy 1965, 223-238. 191. Az 1864. május 10-én kelt első jelentés (aláírói Dencz Mihály S. bíró és Pálffy jegyző) lényegesen rövidebb a közöltnél, azonban néhány ponton új információkat tartalmazó részletek vannak benne. A fenti bekezdésben a „félhold darabok és puskára való kovák találtatnak" szöveg olvasható. A sánc a Nagytatársánc vagy szőllősi sánc néven ismert bronzkori erődítmény maradványa, a rajta volt ősgyep természetvédelmi terület, de ma szeméttelep. Banner János: A hódmezővásárhelyi Nagy tatársánc. Dolgozatok (Szeged) 15 (1939) 93-114. Keleti oldalán Árpád-kori faluhely található. (Kovalovszky 1965, 180.). Pontosan azonban nem tudni, hogy a középkori Földvár, vagy Szőllős településsel azonosítható-e. 192. 1459: Feldwar(Dl 93 292); 1468: Feldwar (Dl 16 703); 1488: Feldwar (Veress 1938,26.). Történetére lásd Borovszky 1897, 195-199. Határából ismert 1456: Zewlews, Zylaseghaz, \552:MezewZewlews(Borovszky 1897, 394-395., 581.). Történetére lásd még Györffy 1965, 223-238. 193. A fentebb említett (191. jegyzet) első jelentésben A 6. pontra az alábbi választ adták a földvár leírásán túlmenően: „a koriban Földvár puszta melynek egy részén a község fekszik tudomásunk szerint akkor említetett legkorábban midőn B. Haruckernek Kir. adomány kép adományoztatott." A 7. pontra adott válasz pedig így hangzik: „a község határában semmi domb, völgy és vagy illyes topographiai nevet viselő tájék nincs. Földvár pusztán egy ugy nevezett Száraz ér vonul keresztül, - melynek némely helyén csak igen nedves években szokott viz állani. — ezen ér parton van az ugy nevezett „harangos kút" (most ugyan nem kut hanem valaha az lehetett) melyben állitolag a hajdani földvár községbeli harang volna bele dobva - mellyet a bő viz forrás miatt többszöri erőfeszítés daczára kivenni ez ideig nem lehetett." 194. 1892: Reformatus-Kovácsháza Csanád vm. kovácsházi j. 1926: Reformátuskovácshaza nk. Cs.-A.-T. k. e. vm. mezőkovácsházi j. 1969-ben Mezőkovácsházához csatolták. 195. Hellebranth János: Értekezések. Szarvas városáról százados ünnepe alkalmatosságával (nov. 3-kán 1822). Tudományos Gyűjtemény 1822/XI. 3-36. 196. A feljegyzés sok történelmileg hibás megállapítást tartalmaz. Szabad fordítása: A Tisza menti harminc falu közül 500 évvel ezelőtt egyedül a Körös mellett levő Szentmártonban laktak, mégis az idő tájt garázdálkodtak a szarvasi és ugi kunok és mások. Szarvason azonban sohasem laktak kunok, az Ujszász melletti Szarvasra vonatkozó adatokkal keverték össze. Lásd MRT IV/2. 8/25. lelőhely. 197. Az adat hibás, nem a Békés megyei Szarvasra vonatkozik. IV. László király azonban járt Szarvason és két oklevelet is adott ki (Györffy 1963, 513). 198. A szarvasi „sánc-erődöt", azaz palánkot a törökök építették 1583 előtt, és 1686 júniusában rombolták le a keresztény csapatok. MRT IV/2. 8/25. lelőhely, Karácsonyi 1896. I. 265-269. 121