Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

30. Ó és Ujkigyós

ország minden nyelvbeli lakója; a környékbeliek lévén németek, oláhok, tótok, magyarok. Ez 51 éves falu, eredetétől ily névvel birt, vévén nevét a pusztától, melyen fekszik; a pusztára nézve hasonlólag nem találtatik sem irat, sem szájhagyomány, melyben más neve volna, mint: Kigyós puszta. E nevet pedig, mint a népajkáról hallhatni, és pedig igen következetesen - azért kapta, mivel hajdan e puszta sasos, nádas helyekkel birván, kigyók tanyáztak benne. A 16-ik században valami telepnek kellett rajta feküdni, miről tanúskodnak a falu keleti oldaláni halmozatos szántóföldek, melyeken házhelyeket mutogatnak s hol tégla-épület darabok szántatnak ki; olykor régiségekre is bukkannak, ilyen például: kengyelvas, melynek munkája, alakja tanúskodik régiségéről; kard darab, arany, ezüst pénzek, az utóbbi e fölirattal: MAXIMILIA • II • ROMA • IM • SEM * A

V • továbbá egy nagy ezüst gyürü félhold és csillag alakú vésménnyel....Ezek mind a 16-ik századra, Miksa császárra és a török időkre emlékeztetnek; de hogy mily telep és mily névvel lehetett e helyen - nincs rá érv.

184 E puszta birtokosait 1561-től igy találjuk: Mező Mihály, Pejkes Péter özvegye, Páti János, Horváth István (alispán) Szent Miklósi Balázs és Móré Mátyás; 1579-ben Rudolf császártól Mágochy Gáspár vette meg 500 renus forintért; 1649-ben Rákóczy György Vizy Jánosnak adományozta; - a 18-ik században báró Haruckern birtok volt, e családdal rokonságba jővén a Wenckheimok utóbb rajok szállott, igy most Wenckheim Krisztina grófnő birtoka. Ennek atyja idősb gróf Wenckheim József népesitette be e pusztát, az előtt csak a major állott egyszerű grófi lakkal, tiszti- és gazdasági épületekkel.

185 A major mai neve Ő-Kígyós; miólta tőle nyugatra Újkígyós falu keletkezett 1814-ben, a midőn előbb nevezett gróf cs.k. kamarás Csongrád és Torontál megyéből csupán kath. egyénekből álló családokat meghitt dohánytermesztés végett birtokára. E 100 család épité Ujkigyós Öreg- és Templom utczáját; Öreg utczának neveztetik, mert az volt az első utcza; Temlom utczának neveztetik mert ez utczán épült templom 1818-ban, egyszerűen, szegényesen: vájogból. Minthogy a nép szaporodott, a szerződésileg kötött 40 év közepén újból szerződtek az urasággal s az elsőbben haszonbérelt 3500 hold föld 5811 holdra növekedett s újra két utczája épült a kertész telepnek. Az egyik Templom-utcza éjszaki részén s Rózsa utczának neveztetett és neveztetik, mivel odatelepedtek a haszonbéresek fiai, fiataljai (a nép virága, rózsája) A másik épült Öreg utcza déli részén s Eperjes utcza nevet kapott, minthogy a gyulai-eperjes földek mellett van. Igy vette mai alakját a falu, négy egymás mellett, keletről nyugatra nyúló 289. lap 87