Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
30. Ó és Ujkigyós
egyenes utczával, utczaközönkint 2 dűlő földdel lábbal egymáshoz s itt az érintkezésnél - középen - bogár hátra hánt csapás, gyalogút nyúlik végik; e dűlőket a minden egész telek után szakitott 5 holdas földek teszik. 1841-ben iskolája épült a telepnek, a 2-ik grófnő, született Feicht Anna költségén. 1852-ben a 40 év letelte előtt 2 évvel, az öreg gróf halála előtt két hóval ujszerződés köttetett 30 évre. Ezután épült 1858-ban, Mária tiszteletére szentelt csinos templom, 1862-ben még egy iskola nyittatott. Enynyit lehet a fiatal falu történetéből mondani, melynek lakói fáradsággal és szorgalommal évenként 20-21 000 mázsa dohányt termelnek a kincstár részére, azonfelül gabonaterményeket produkálnak. Kigyós határai: keletre - gyulai földek, éjszakra - csabai földek, nyugatra - gerendási puszta, délről - gyula-eperj es puszta, délkeleten érintkezik a kétegyházi határ. A község határában előforduló topographiai nevek e következők: Keleten Makoshát, gyulai határtól Ó-Kigyósig; ez a pusztának emelkedettebb helye, hogy árvízkor a viz csak körüljárta, azért nevezték Magos-hátnak, s valamint sok név, ugy ez is a nép ajkán elferdittetett. Makoshátban van a Dajkakert, e kertben fák neveltettek s innen ültették körül a falut 1827-ben; nevét egy ott lakó Dajka nevű csőszről vette, hozzájárulván tán az eszméhez a fák neveltetése; e kertben van egy ásott tó, valamikor haltenyésztésre alkalmaztatott; van egy kis erdő, gyümölcs, tölgy, kőrizsfákból, éjszak nyugoti szélibe kis nádas, a kert körül van árkolva. Csaj, némely része szántóföld, némely legelő, szikes föld; ez volt a legposványosabb, csajkosabb nádas, Makosháttal érintkezik, tart O-Kigyósig. Apátyi, részben jó termőföld, részben szikes, gyulai határtól tart ÓKigyósig, 1561-ben a gyulai plébánia birtoka volt; van egy domb rajta, törökhalomnak nevezik, A nép a ponyvairodalom után Toronyi Tamásról beszél ki a törökkel itt megütközött. 186 Az uraság birkás majorja áll rajta, árendába építette Czigler Antal, s azért akkoriban Czigler major volt. Apátyitól a nyárfás útig, mely ut nyárfával van két oldalt szegélyezve, és fekszik Apátyitól délre, egész eddig vannak emlékezet óta a haszonbéres földek; e hely ment volt az iszaptól, posvány tói, csak egy csősz ház volt rajta, lakójától Kurta csőszháznak neveztetett, most a haszonbéresek tanyákat állítottak rá. E haszonbéres földektől nyugatra a falu földjéig van a vinczellér erdő és az urasági szöllö; az erdőt másként Kis erdőnek is nevezik, néhány ezer fiatal faültetvény az öreg gróf Wenckheim József idejéből. A szőllő és erdő közt vinczellér lak áll, ettől nyugatra nyárfás ut visz a József majorig, mely egy birkás ház és két istálóbol áll; az öreg gr. Wenckheim Józsefről nevezték 88
