Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

21. Helynevek Nagy harsány községből, Bihar megyéből

ságra hurczoltattástól megmenekülhetvén: a tatároknak az országbeli kitakarodása után, a feldúlt falut csakhamar újra felépiték. Harsány neve a kezűnk közé kerülhetett adatokban nem fordul elő egész az 1564-ik évig, amidőn Harsány a kolos monostori levéltárban levő adománylevél szerént Artándi Kelemennek dotaltatott. Az 1606-dik évben Bocskai István fejedelem több Bihar megyei községekkel hajdú városi czimmel, nemesi jogokkal s kiváltságokkal ajándékozta meg Harsányt is. Az 1658-dik évben Erdélybe s innen Magyarországra betört, Debreczen 's Várad vidékén több városokat 's falvakat elpusztított tatár chán csordái által; vagy más adat szerint 1660-ban a váradi várnak Ali basa általi bevétele alkalmával Harsány ismét elpusztíttatott. De néhány év múlva a megmenekült lakosok, s talán a szinte elpusztult szomszéd Püski Tamási falvak megmenekülhetett s a harsány iákhoz csatlakozott lakosaitól, ismét megépíttetett. 5. Honnan népesedett? Az 1242-dik év előtt létezett Harsányt igen hihetően a honfoglaló s a harczok bevégzésével állandó lakhelyeket, falvakat épített őseink közel maradékai ülték meg. (Nem létezett-e Harsány őseink bejövetele előtt a Bihari Men-Marot idejében itt lakott s a magyar nemzetnek egy törzsről szakadt, egy eredetű s talán ha különböző kiejtéssel is, de bizonyosan ugyanaz nyelvet beszelő Kozár nép idejében?)

147 Az 1242, majd 1658 vagy 1660-ban történt elpusztulások utáni megtelepülök, kétségen kivül a pusztulás elől megmenekülhetett harsányiak valának; azonban népesedhetett a község a szomszédságban elpusztult magyar falvak megmenekülhetett lakosainak itt történt megtelepülése által is. 6. Harsány neve eredetéről sem köztudomásból, sem hagyományból sem tudunk semmit. Feltehető, hogy a község „Harsány"-nak neveztetett azért, mivel a sebes Körös partján feküvén, alatta, vagy hozzá közel, az erdőkkel szegélyesen csavargós partok között a Körös „harsogva", „harsányan" folyt. (De hát vájjon a Somogy, Baranya és Borsod megyékben eső „Harsány" nevű 5 község alatt folyik-e vagy folyt-e az elnevezéskor harsogva, harsányan valamely folyam?) Talán az első telepítő, vagy földes úr volt „Harsanyi" nevű? Az 1797-dik évben Harsány a többi bihar megyei hajdú városokkal együtt pert folytatván a hajdani jogok s kiváltságok visszanyerése végett: az ügyvéd arra hivta fel a községi elöljáróságot, hogy minden olyan leveleket hajhásszanak fel szorgalmatosan, melyek azt igazolják, hogy Harsány 1554 előtt világi családoké (nem papi, nem káptalani birtok) volt, s a harsanyi elöljáróságot Kántor Jánosiban lakó Harsanyi nevű úrhoz utasítja, ki neki- az ügyvédnek, ígérte, 66