Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)
16. Helynevek Gyula községből, Békés megyéből
„Szeregyháza'''' itt monda szerint hasonnevű helység létezett hajdanában; 265. lap jelenleg a' legjobb minőségű szántó földek vannak e' dűlőben. 12 ° „Nagyfenék "egy nagykiterjedésű és mélj tó volt hajdan, melynek mélyedései ma is láthatók; „Hosszuerdő" egy lakosság földjei által körülvett és a' város birtokához tartozó hosszúkás és csinos erdő. „Eszterberke" másképp „ Csókafészek" ritkás erdőtske; hogy első elnevezését honnan nyerte, ki nem puhatoltathatott; a* másodikat valószínűleg az itt tanyázni szokott varnyuk és csókákról nyerte. „Nyúlánk" egy keskeny elnyúló erdő. „Diós erdő erdő," melyben számos diófa létezik. „Postelek" Gróf Wenkheim Gyula birtokához tartozó nagy terjedelmű erdő, szántóföldek és kaszállóból álló terület; monda szerint itt hajdan falú volt, 121 ezen düllőben esik: a „Nagyhajíás"egy a' fehér Körös jobb partján, és ennek egy hosszan nyúló mély kanyarodásába eső lábas erdő; a' „Hidasfok "az itczének a' fehér Körösbe szakadásánál lévő terület; a' közlekedés fentartása tekintetéből, mig az itcze csatorna létezett, egy fa hid volt. „Gerla" nagy kiterjedésű erdők, szántóföldek és kaszállokból álló és Gróf Wenkheim Károly birtokához tartozó dűlő; itt az 1340-ik évben két ily nevű falu létezett t.i. felső és alsó Gerla, 's a' Gerlai Abrahámfi család birtoka volt (Szentiványi Márton „Curiosa Miscellanea" 214. lap). E dűlőben van a' „Monostorere, "melynek szigetjében a' ferenczrendü szürke barátoknak zárdájuk volt. 122 „ Vésze" dűlő, Gróf Wenkheim József majorsági birtoka, az 1561-ik évben Föld váry István által telj esitett országos összeirás szerint 10 nádori kapuból álló falu volt. I23 E düllőben van „ Ölyved" terjedelmes erdő; a' jászoi Convent egyik hiteles okirata szerint itt 1666-ban még falu volt, Doboczi Péter és Ferencz birtoka; -„Ajtósfok " majorsági földek; a' budai káptalan egyik hiteles oklevele szerint 1517-ben Ajtós Mihály és Ferencz birtoka volt. 124 „Biczere" dűlő most szántó föld, egy a' gyulai határról 1784-ben felvett térképen mint rét van megjelölve és „Biczerét "-nek irva, nevét a' hajdani birtokosai, a' Benczésektől nyerte. „Siórét"dűlő, szántó föld; ez előtt csak egypár év tizeddel, és e' düllő nagy része kákát és sást termő rétség volt; monda szerint a' tatár futás idejében itt rengeteg rétség létezett,és az oda menekültek által „siórétinek neveztetett. E rét szomszédságában van „sióhalom" talán egyike az alföldön látható kunhalmoknak. E dűlőben van még a' „Töviskeszállás" irtó földekből lett szántó és majorsági földek. „ Gyürkehely " ezen nevű terület határ részein most is láthatók imitt amott a' hajdan ott létezett falú romjai, egy dombosabb hely pedig egy erős épület, hagyomány szerint templom, alapfalai. Itt lehetett hajdan a' Szent Benedek rendiek Byzerei apátsága. 125 55
