Jankovich B. Dénes: Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Pesty Frigyes helységnévtárából - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 11. (Békéscsaba, 1983)

16. Helynevek Gyula községből, Békés megyéből

„Pejrét" hasonnevű dűlőben, egy nagy kiterjedésű és igen szép nádas termő rét; nevét onnét vette, hogy a' megért, és majdnem mindenütt egyforma nád pelyhes teteje szél alkalmával pirosan hulámzik. E' düllőben van a „Tavaszrét" kákát és sást termő, azomban nyár közepéig rendesen kiszáradó rét, a' „Kuklagát" és „Kuklaér"; e hely a'hol a' gát 's ér keresztül vonul korábbi időben egy Kukla nevű gyulai lakos birtoka volt. „Fövenyes"sí* város birtokát képező puszta, melynek földje fekete, homokos agyag.

126 266. lap „Csíkzug" egy a külömböző laposok és szikekből összefolyó állóvíz, még egy tized előtt sok esik fogatott e' helyen. „Szent Benedek" Gróf Wenkheim Antal majorsági birtoka, hajdan a' Benczések birtoka volt.

127 „Szabadka" nagy terjedelmű kaszálló, és szántó földekből álló puszta; hajdan a' földes uri szabadosok által használt terület. „Ebédleső" nagykiterjedésű fehér szék, melynek környékén foglalkozó földmíves nép, a' déli és éjjeli tanyát itt szokta felütni; „Porogo"nagy kiterjedésű homokos szék, „Egérszék"nagykiterjedésű szék, melyen hagyomány szerint egy Alberti nevű gyulai ember fogadásból egy fias tehénért egy eleven egeret evett meg, ennek ma is élő számos utódai csak Egér néven szollittatnak. „Nagyszék"'a' határban lévő legnagyobb szék, „Hármashalom ", a' fövényesi szabadkai és kigyósi határok összeszögellésénél álló halmok. „Hegyeshalom"egy a' kigyósi határhoz közel eső magos halom, a' honnan az egész vidék belátható. „Szlányirét" egy a' szántóföldek közül déli irányban elnyúló, helylyelközzel kákát és sást termő szik, ezen dűlőben van a „Jámborhegy" szöllöskert; „Kálvária "szöllöskert, melyben a' kálvária van; „Mekka "még most is élő emberek előadása szerint e század elején itt a' gyulai iparos osztálynak igen kedvencz mulató helye volt, a' hová vasárnapokon és ünnep napokon csoportosan zarándokoltak. E' mulató kertnek Glück nevű akkori birtokosa igen elméncz ember lévén a' kijáró nép csoportokat karavánoknak, saját kertjét pedig Mekkának nevezte el. „Farkashalom " hasonnevű düllőben, Gyuláról Aradra vezető országutba eső nagy halom. E dűlőben van a „Galbácskert" kaszálló rét, nevét hajdani birtokosa, Galbácstól nyerte. „Dugogát" ennek mentében ez előtt 10 évvel létezett még a' határon az ugy nevezett Dugó csárda, mely általánosan orgazda és tolvaj fészeknek tartatott. A pili és varsándi határ felé láthatók még: a „Diós", „Bika" és „Mikó" halmok; vannak ezeken kivül a' határban több névtelen dombok, mely határbeli dombok és halmokról a' népmonda azt tartja, hogy ezek a' háborús időkből maradt sirhalmok. Végre e' dűlőben van a' „Bárdos" ere, néprege szerint ennek fenekén találtatott egy arany bárdalaku buzogány, mely Szent László királyé volt.

128 Kelt Gyulán május hó 6-án, 1864. KnaifelJános főjegyző SzabadosJosef biró